Hazánkban rengeteg elvált ember él. Sokan akár tíz-húsz év múltán törlik el régen tett fogadalmukat, s nem egyszer csonka családot hagynak maguk után. Bár akad példa arra is, hogy édesapák nevelik egyedül gyermeküket, a gyakorlat mégis azt mutatja, legtöbbször az édesanyák maradnak magukra a szülői szerepben. A huszadik századi nő helyzete alaposan megváltozott, bár a fizetésekben még most is mutatkoznak egyenlőtlenségek, a mai nők független, és képesek egyedül is talpon maradni.
A legtöbb válást is a nők kezdeményezik, nem félnek az egyedülléttől, vagy gyermekük egyedül nevelésétől, úgy érzik mindent meg tudnak adni; szeretetet, anyagi támogatást, és nyugodt, vitáktól mentes környezetet. Sok esetben ez az út vezet a külön költözéshez, vagy váláshoz, a szülő nem szeretné hogy gyermeke viták kereszttüzében, szócsaták közepette nevelkedjen. Igyekszik számára a legmegfelelőbb körülményeket megteremteni akkor is, ha ehhez egy válás szükséges.
Ugyanakkor a válás nem jelenti a családi egység teljes felbomlását. Akkor sem, ha az édesapa már nem él együtt gyermekeivel. Mindkét szülő felelősséggel tartozik gyermekei egészséges fejlődéséért, melyhez nem elegendő csupán az egyik fél teljes odaadása. Nem jelenthet megoldást, ha a gyermeket egyedül nevelő szülő igyekszik elidegeníteni a másik felet, s csupán a hétvégi láthatást engedélyezi. Normál körülmények között a gyermek nem nélkülözheti egyik szülőt sem, szüksége van érzelmi támogatásra mindkét oldalról.
Ha a gyermekét egyedül nevelő édesanya megpróbálja átvenni az apa szerepét, csupán kétségek közé kergeti gyermekét. Számára érthetetlen miért lépett ki az egyik fél a családból, hiszen addig minden nap láthatta, életének fontos része volt, és ha édesanyja viselkedése is megváltozik, egy számára teljes idegen környezetbe kerül, képtelen feldolgozni a számtalan változást.
Egy csonka családban nevelkedő gyermek is élhet éppolyan teljes életet, mintha szülei nem váltak volna el. Ennek azonban előfeltétele, hogy a két szülő túllépjen saját haragján, sértettségén, s a gyermek érdekeit tartsa szem előtt akkor is, ha az esetleg megterhelő. Bizonyos életszakaszokban különleges fontosságú az apa-fiú, illetve anya-lány kapcsolat, hiszen az elsődleges mintaképet az azonos nemű szülő jelenti. Ha ellentétes nemű szülőhöz kerül a gyermek, még nagyobb körültekintést igényel a másik féllel való kapcsolat.
Talán bizonyos esetekben megoldást jelenthet a válás. Azonban ha ez nem csupán két embert érint, a gyermek érdekei a legfontosabbak az elhelyezés, és a másik fél láthatási jogainak kérdésében is. Ha a gyermek kiskorú, és nem dönthet önállóan, a szülő felelőssége számára megteremteni a legmegfelelőbb körülményeket, hogy később egészséges felnőtt emberként teljes életet élhessen.
Egyedül is boldogan |
A stressz, állandó rohanás, alkalmazkodás másokhoz nem egyszer vita forrása. Ha a viták állandósulnak, és elkerülhetetlen a válás, a gyermek érdeke az első és legfontosabb.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Előző hír
Férfi-nő barátság-vajon létezik?
Következő hír
Barátok, kapcsolatok, házasságok
Közösségi hozzászólások:
Családinet hozzászólások
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás.
Ez is érdekelhet:
.jpg){kind=small}