Mitől Nő egy nő?

A következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem:
Kezdjük az elején. Csernus azt mondja a könyvében, hogy azok a nők, akik egyedül nevelik a gyereküket úgy tudják megmutatni pl. a kislányuk számára a "nő - séget", hogy egyszerűen csak nők, és ezt a kislány elsajátítja, tehát ne akarjon az a bizonyos anya "férfi" lenni. Én ezt már itt megkérdőjelezem, mert ha egy nő egyedül nevel egy gyereket, rákényszerül rengeteg olyan tulajdonság felvételére, és dolog elvégzésére, ami nem lenne a "szerepköre", ha lenne egy férfi mellette. Tehát ez a nő "egész" lesz, mert egyedül kell a hajón "kapitánynak" lennie.
Viszont azt, hogy ő Nő legyen, és a kislány meg tudja tanulni, milyen is egy nő, látnia, éreznie kell az anyát egy olyan HELYZETBEN, ahol nőként viselkedik. Ezt bizonyos helyzetek hozzák, ill. generálják, hogy nőként viselkedjünk. Pl. egy férfival való érintkezés során ez sokkal inkább "kézzel fogható", mintha csak otthon ezen elmélkedünk, hogy nők vagyunk.:-)
Az egyedülálló anyák akkor tudják ezt a mintát átadni gyerekeiknek, megtanítani, ha nyitottak, kapcsolatokat építenek, vannak férfiak körülöttük (akár baráti szinten is), és maga a helyzet megteremti ezt a viszonyt. Szerintem a nőiesség viszony is, amely helyzetekben különbözőképpen, de minden esetben megnyilvánul.
Ha továbbmegyünk, és olyan anyákat nézünk, akik apukával együtt nevelik a gyerekeket, ott lényegesen könnyebb a helyzet, viszont ott csak egyfajta minta kerül átadásra, és ez "program" lesz a mérvadó a kislányban.
Ez teljesen normális, sőt régebben ez volt az egyetlen "minta" tanulási mód, de ebben a helyzetben már a házaspár kapcsolatának az elején megszilárdul az, hogy ki hogyan éli meg és kommunikálja kifelé a Nőiességet és a Férfiasságot.

Sok olyan párkapcsolatot látunk magunk körül ahol a Férfi nőies tulajdonságokat vesz fel és hordoz (ő marad otthon GYES-en, házimunkát végez, stb.) és a Nő viseli a férfias jegyeket (ő a pénzkereső, jobban is keres, szinte alig van otthon..). Ez is teljesen elfogadható abban az esetben, ha ez kettőjük között meg van beszélve, el van fogadva, helyre van téve. Ez a párkapcsolat ugyanúgy lehet életképes, és mindketten fejlődhetnek is általa, ha lehetőséget látnak benne, és nem korlátot.
Tehát a Nőiesség, és ezáltal a Férfiasság kérdésköre mindig egy viszonyban nyer jelentőséget, és ruházódik fel bizonyos tulajdonságokkal is, és amelyik én-azonos számunkra, és amelyikben a legjobban érezzük magunkat, az felel meg legjobban a személyiségünknek.
Ha Te nőként attól leszel boldog, mert Te keresed otthon a pénzt, ezzel semmi baj nincs, mert ezt mindketten elfogadtátok, és abban a párkapcsolatban ez támogatja a legjobban a fejlődést.

A Nő szerintem, ahogy a Férfi is, teljes egész, sok feminim és maszkulin tulajdonsággal is rendelkezünk, és akkor élhetjük a legteljesebb életet, ha minden tulajdonságunkat kipróbáljuk, teret engedünk neki, "gyakoroljuk", de ezek mindig viszonyokban jönnek elő, és kerülnek kipróbálásra. Amelyikben a legjobban érezzük magunkat, az megszilárdul, és utána a saját nőiességünket is definiálhatja.

Nincsen definíció arra, hogy milyen egy nő, és milyen tulajdonságok, jellemezzenek egy Nőt, ezt mindenkinek egyénileg kell megélnie és helyretennie.:-)