A jó coach munkája - ontológiai coaching módra

Az ontológiai coach nem egy előre megszerkesztett forgatókönyv alapján ismeri meg és vezeti a tanácsot kérőt. Nem mondja meg, hogyan kell viselkedni, mit jelent boldognak lenni, hogyan kell élni, ki a jó apa, milyen a nagyszerű anya, a felelős munkavállaló, a követhető vezető. Sokkal inkább ahhoz segít hozzá, hogy kimondjuk, pontosan mit kívánunk megtenni, mivé szeretnénk változni, hogyan akarunk élni és mindez mit ér meg számunkra. A tevékenysége arról szól, hogy megmutatja, miképpen érezzük jobban magunkat, hogyan bővítsük a lehetőségeinket, mi módon növeljük a kapacitásunkat, hogyan tanuljuk meg hatékonyabban, mindemellett jobbra, élhetőbbre, eredményesebbre és örömtelibbre megtervezni a jövőnket.

Ez több mint tudomány, művészet. Ezért kérlek, ne várj előre legyártott, kipróbált paneleket.

Az ontológiai coach egy jól megfigyelő ember, aki képes sikeresen beavatkozni az élettervezés folyamatába, meg tudja mutatni, hogy a korábbi, nem megfelelő cselekvési mintákhoz képest, hogyan érdemes új módon gondolkozni a problémákról, új módon megoldani azokat, egyszóval hogyan kell érdemi változást elérni.

Az ontológiai coaching elsősorban három területen dolgozik -amik kölcsönösen függenek egymástól-, a fizikai test, az érzelmek és a nyelv.
Az ontológiai coach arra összpontosít, a konzultációk során miképpen értelmezze a hozzá forduló személy jelenlegi állapotát (azaz értékrendjét, a viselkedését befolyásoló szabályokat, vágyait, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, az előtte álló veszélyeket), pontosabban a társalgási szinten beazonosított kompetenciáit annak érdekében, hogy részt vegyen megoldási alternatívák, másképpen életstratégiák, rövid, vagy hosszútávú tervek kialakításában és ezzel az életvezetési nehézség, elakadás, vagy bármiféle probléma megoldásában.

A konzultációs módszerünk három alapvető társalgási mintára épül:

• Leíró beszélgetések
• Elgondolkodtató, tervező beszélgetések
  
• Cselekvő beszélgetések
  

A beszélgetés a következő célokra irányul:
  - megismerjük az élettörénetedet, különösen a sajátos narratíva-jegyeidet: mitől látod úgy a világodat, ahogy, milyen területen boldogulsz jól, sőt kiválóan, milyen kérdésekben vársz segítséget annak érdekében, hogy hasonlóképpen sikeresnek érezd magad, mint másutt. Más szóval, a coaching szempontjából létfontosságú, hogy  megismerjük az egyéni érzékelésedet és értelmezésedet arról, ki vagy te, milyen a világ, egyben az a hely, ahonnan lehetőséged nyílik bármilyen lépés megtételére.
Ha megpillantunk egy széket, megtehetjük azt a kijelentést, állítást róla, hogy ez egy szék, mert ez egy tény. Hogy ez a szék kényelmes, vonzó vagy csúnya, csupán értékelés. Egy személy értékelése. A probléma a legtöbb ilyen értékeléssel, hogy nincsenek tények (vagy ingatagok és más-más szempontból vizsgálva megkérdőjelezhetők, örökölt és utánzott minták alapján alakulnak). Ezek "csak" a véleményünk, amik kétségtelenül befolyásolják, hogy milyen módon fogunk reagálni egy-egy helyzetre, problémára, feladatra, életvezetési állomásra, válaszútra. Sokszor éppen a hibás értékelések akadályozzák a legjobb eredményeket. Hangsúlyozni szeretnénk annak fontosságát, hogy különbséget tudjunk tenni, hogy a megállapításaink értékelések vagy állítások, ez lehetővé teszi számunkra, hogy megkülönböztessük a véleményt a tényektől. Így jön létre a plasztikus, alkalmazkodó és egyedüli adekvát magatartásunk, a mi szavainkkal a gyenge ontológiánk. Ha megértjük, hogy egy szituáció nehézségére, lehetetlenségére és kilátástalanságára vonatkozó értékeléseink csak pillanatfelvételek és nem a hideg, kemény tények, akkor képesek leszünk alakítani a helyzetünkön. Az így elért eredményeink ismét visszahatnak az értékeléseinkre (a coaching által előidézett sikerélmény, pozitív feadback).
Ha a világot úgy látjuk mint egy veszélyes hely (erős ontológia, rugalmatlan elképzelés, vagy vélemény), minden sztár gondolatunkat (pl. honnan fenyeget minket a veszély, azaz mit látunk problémának, milyen módon lehet és kell ebben a veszély(es)helyzetben helyt állni, vagyis feladatot, problémát megoldani, mi a helyes viselkedés és stratégia, stb.), legfőképpen a döntéseinket eköré az álláspont köré fonjuk (lehorgonyzási heurisztika, téves és veszélyes merevség). Talán soha nem utazunk majd repülőgépen, vagy éppen egyedül, esetleg veszélyre utaló gyanús mitázatokat, mi rosszabb, tendenciákat igyekezhetünk azonosítani. A kockázatok csökkentésére megtilthatjuk a gyerekeinknek, hogy ezt vagy azt ne tegyék, akár ellenkezőleg, így vagy úgy éljenek biztonságosan, okosan, jól, helyesen. Máris átadtuk a téves heurisztikáinkat, egyúttal átörökítettük a félelmeinket és a korlátainkat.
Világunkról mondott véleményünk közvetlenül megfelel annak, amint a problémánkról, problémánknak gondolunk.
Világos tehát, hogy a megfigyelőtől az értékelést adó személytől függ, hogyan éli az életét, és milyen kockázatot hajlandó, vagy sem vállalni. Ha a coaching során alakítunk ezen (attitűdváltás), a hozott problémát is jó eredménnyel tudjuk megoldani.
  -  megtudjuk, mik az álmaid, meglátod, hogyan alakítjuk mindezt egy gigantikus poszterré, amit kitehetsz a szobád falára, minden nap gyönyörködhetsz benne, megfigyelheted, hová fogsz eljutni, mi az a nagyszerű, ami vár rád;
  -  egyszer és mindenkorra áttörést érjünk el, tervekből valóságot, egyben egy új világot építünk fel veled, mi ezt nevezzük katartikus attitűdváltásnak. Minden apró változás, amit tapasztalsz, ennek az egyedi megjelenései. A legtöbb probléma megoldásának alapja a gyenge ontológiai modell: ha megváltoztatjuk a gondolkodásunkat, megváltoznak maguk a problémák is. Amennyiben az új tervekhez képesek vagyunk hozzárendelni a megváltoztatott tetteinket, cselekvéseinket (más módon vislekedünk) az eredményeket is megváltoztatjuk (elakadásból továbblépés).
Ha tehát a világot veszélyes helynek látjuk, jó eséllyel többnyire bizalomra (pl. kapcsolatainkra) vonatkozó kérdéseket fogunk feltenni és ennek okán ilyen jellegű problémákat fogunk érzékelni és megfogalmazni. A coaching eredményeképpen létrejövő új kompeneciánk birtokában teljes mértékben tisztában leszünk azzal, hogy a viselkedésünk biztosítja a lehetőségeinket. Nem a helyzetünk lehetetlenségén fogunk elakadni, hanem azon igyekszünk majd, hogy a körülmények sokoldalú megfigyelését követően rugalmasan alakítsuk a helyzethez a viselkedésünket. Többé már a döntéseket, nem kizárólag a megszokott véleményeink és ítéleteink vezérlik.
  - megfigyeljük, hogyan sikerül belaknod az új világodat, boldogulsz-e a berendezésével, kiegyensúlyozottabbak-e a mindennapok, nyugodtabb vagy-e, jobban eligazodsz-e a környezetedben. Apró csavarhúzó-mozdulatokkal állítgatunk még egy kicsit.

Menetrendünk:
-Intuitív és nagy kognitív teljesítményt jelentő "meghallgatunk"-kérdéseket teszünk fel, ami megkönnyíti a megfigyelési és megismerési folyamatot. Visszatükrözzük, amit hallunk, ez lehetővé teszi számodra, hogy pontosítsd, mi az, amit szeretnél, mi az, amire vágysz. Elkészítjük a személyes SWOT-analízisedet (kiragadunk egy-egy általad jelentősnek vélt kompetenciádat, megnézzük több oldalról: a gyengeségekből erősségeket, a veszélyekből lehetőségeket alkotunk) és elemezzük, mennyire konzisztens ez mindazzal, amit teszel, érzel és álmodsz. A személyes SWOT-analízisedhez "hogyan boldoguljak az erősségeimmel"-BCG-mátrixot hozunk létre. Megbeszéljük, hogyan hasznosíthatod a kompetenciádat, kit, mit, mikor és hogyan tudsz és kell célba fognod.
-"Megálmodunk"-kérdéseinkkel feltárjuk és bemutatjuk, mi az ami lehetséges számodra, amiről eddig nem volt tudomásod, amit már korábban is sejtettél, de nem voltál benne biztos, amit megcéloztál, de nem tudtad, hogyan érd el.
Megmutatjuk, hogy nem a múltbeli sérelmek, nehézségek és akadályok számítanak, nem is a probléma, amit hozol, hanem a lehetőségek, ami nem használtál még. Elmondjuk neked, mi a múzeum-stratégia és hogyan szolgálja a céljaidat. Nem az eddigi megoldás-kísérleteiddel törődünk ("miért nem sikerült, pedig annyira igyekeztem", "már olyan sokszor és sokféleképpen megpróbáltam megoldani", "annyi munkám van benne", "úgy belefáradtam abba, hogy..."). A problémáidra és kérdéseidre a válaszok, vagy megoldások már készen állnak. A kérdéseidet újrafogalmazzuk úgy, hogy a lehetőségeid (válaszaid) sikeresen rátalálhassnak. Ennek a dinamikusidő-coaching nevet adtuk.
-"Megszerezzük"-kérdéseinkkel lehetőségek, alternatív megoldások után kutatunk (laterális-coaching). Összegyűjtjük azokat a kompetenciáidat (erősségeid, lehetőségeid, támogatóid), amik szükségesek a célod eléréséhez. Mi ezt panda- és koala-stratégiák alkalmazásának hívjuk.
Mindaddig, amíg a problémádat mint egy hadszíntért (szituáció, szereplők, stb.) egy szempontból, egyetlen szögből vizsgálod, hogyan is várhatod, hogy az itt-ott meghúzódó, rejtőzködő, vagy nagyon is nyilvánvaló lehetőségeket meglátod?
-"Megépítjük"-kérdésekkel együtt fogjuk összekötni az elképzeléseidet a konkrét tervekkel.
Ahogy mi nevezzük, jövőkép-szcenáriót, valóságos filmforgatókönyvet készítünk közösen. Ennek a filmednek mi viccesen a "kuka-ontológia" címet adjuk. Ez egy gyártásközi alcím, amit csak házilag használunk. A filmed főcímét az eredeti fogalmi metaforádból, vagy címkédből alakítjuk ki ("az életem olyan, mint..." "ez a problémám hasonlít ahhoz..."), amit az alkotás folyamán többször felülvizsgálunk és a legjobbra csiszolunk. Az egyes jelenetek (megoldási pontok, vagy fázisok) kameraállásait alaposan megtrevezzük és arra bátorítunk, hogy láss hozzá, készítsd el a filmedet. Nincs mitől tartanod, hiszen a terv a "tű a szénakazalban"-elv alapján éppen megfelelő.
A forgatáshoz használt eszközeink (kameráink, vagy hívd őket bármiképpen) nevei hasonlóan játékosak:
mcdonaldizáció, demecdonaldizáció, posztmcdonaldizáció. Ugye milyen egyszerű?
-"Megünnepeljük"-kérdésekkel teszteljük, hogy az inkubátor-ontológiád kikerülhet-e a védett övezetből, beválik-e a mindennapjaidban, fogod-e tudni más területeken, más problémák kapcsán is hasznosítani, amit itt tanultál, azt a módszert, ahogyan itt alkottál. Igen, tudni fogod. És ünnepelünk. téged ünnepelünk. A siker a tiéd.

Most bemutattuk neked az angolkertet, de tudd, mi a dzsungelben járunk. A közös munka sokkal izgalmasabb, kalandosabb és látvány (eredmény) sokkal katartikusabb annál, mintha mások egy kitaposott ösvényen vezetnének téged (anyós, barát és a többi jóhiszemű tanácsadód)! Tudom, hogy egyelőre ismerősebbnek, beláthatóbbnak, biztosabbnak, egyúttal biztonságosabbnak tartod azokat a javaslatokat, megoldásokat, amiket ők tanácsolnak, vagy amit már korábban is sikeresen alkalmaztál, amit a szüleidtől láttál és a tanáraid mondtak... Ha ez az út volna (csak) a helyes, hogyan lehet, hogy nem oldottad meg, nem oldották már meg a problémádat?

A coach-odat is kérlek, jól válaszd meg. Mi nem támogatjuk a megoldás-központú és az eredmény-, vagy teljesítmény-orientált coachingot, mert az eredmények rövidtávúak. Az amerikai szakirodalom is több helyen említi, hogy az ügyfelek a coach távozása után hamar visszaesnek és a korábbiakhoz hasonló módon élnek, dolgoznak és gondolkoznak. Újabb eredmény csak akkor várható, ha ismét egy coachoz fordulnak. Mi ennek az oka? Nem a, és nem egy problémát kell megoldani, hanem a problémáról való gondolkozásunkat kell megváltoztatni. Ezt szolgálja az ontológiai coaching.

Dr. Kollár József-Déri Kriszti
ontológiai coachok
a Magyar Coachszövetség KA alapító tagjai
http://www.szervezetepites.hu
Tel. 06 30 33 11 878