A gyermekek sokat profitálnak abból, hogy együtt vannak társaikkal, ezek a barátságok az életre tanítják meg őket.
Együtt jóban, rosszban
Amikor két gyermek egyszerre hangos nevetésben tör ki és senki sem érti, hogy miért, akkor nyilvánvaló: szavak nélkül is megértik egymást. Ezek a kapcsolatok megismételhetetlenek. Egy jó barát jelenlétében az ember sokkal jobban élvezi élete különleges eseményeit, és nem kell alakoskodnia, ha pedig elkeseredett, van, akinek a vállán kisírhatja magát. Egyszóval: ez a barát egy olyan valaki, aki jóban-rosszban a társunk. Amikor rátalálunk egy ilyen emberre, el kell telnie bizonyos időnek, amíg kialakul a baráti kapcsolat.
Kapcsolatkeresés
Már a csecsemők is örömmel reagálnak más gyerekek jelenlétére, ilyenkor sikítanak örömükben, vagy rugdalóznak a lábukkal.
Bizonyára már sok szülő megfigyelte, hogyan fut oda a csemete egy idegen gyerekhez, akit már előzőleg „kinézett magának”, szívélyesen megöleli őt, - néha olyan szorosan, hogy a másik megijed tőle. Gesztusértéke lehet annak is, amikor a gyermek durván ellöki játszótársát, vagy elveszi a hintát a másiktól, azt is jelentheti a mozdulat, „beszélj velem!”.
A felnőttek eközben elégedetten szemlélik, milyen jól játszanak együtt a gyermekek, pedig még nem is értik egymás „nyelvét”. a kicsik kezdettől fogva igénylik egymás társaságát, élénk érdeklődést mutatnak a másik iránt.
A barátságok kialakulása
„A gyermekek manapság igen korai életszakaszban kerülnek be az intézményes nevelésbe, pl. a bölcsődébe. Itt sokféle lehetőség adódik számukra, hogy megismerkedjenek kortársaikkal”, magyarázza Dr. Klaus Hurrelmann professzor, szocializációs és egészségkutató. Az első igazi barátságokról először úgy hároméves kortól beszélhetünk, amikor óvodába kerülnek a gyermekek. Ezek a kapcsolatok kezdetben még spontán jellegűek és rövid ideig tartanak.
Ebben az életkorban a barátság gyakran a fizikai közelségen alapul, a játszótárs éppen kéznél van. A gyermekek nagyvonalúan kezelik a barátság fogalmát, és akkor is felajánlják társuknak, ha valamilyen előnyt remélnek tőle: „Vehetek a csokidból? Hiszen a barátod vagyok!” Idővel rájönnek a kicsik, hogy egyik-másik pajtásukkal különösen szívesen vannak együtt, és tudatosan keresik közelségüket. Ugyanis társaságban az ember így kevésbé érzi egyedül magát.
A barátság fejleszti a személyiséget
A baráti kapcsolatok távlatokat nyitnak gyermekeink számára. Igen nagymértékben elősegítik személyiségük fejlődését: a szülőről való leválás folyamatában a gyerekek kölcsönös támaszt jelentenek egymás számára, új tapasztalatokat szereznek, megismerik más gyermekek értékrendjét, a közösségben felmérhetik saját erősségeiket. Ezek a gyermekek alapvetően önállóbbak.
A gyermekek pajtásaik kiválasztásánál kezdetben a hasonló érdeklődési kört tartják szem előtt. A lányok lányokkal barátkoznak, a fiúk szintén nemük képviselőiből választják barátaikat. A kezdő ovisok gyakran keresnek maguknak egy pártfogót, aki adott esetben megvédelmezi és bevezeti őket a nekik még idegen világba.
.jpg){kind=small}