Az iskolás gyermek az órán mindent megjegyez, délután már külön nem kell tanulnia. Gondolkodásában hamar felismeri az ok-okozati összefüggéseket, könnyen alkot szabályokat, a feladatokban nehézség nélkül folytatja a matematikai sorozatokat, megtalálja a kakukktojást. A lényeges információkat jól ki tudja szűrni a lényegtelenek közül. Bő a szókincse, választékos a kifejezésmódja. Sokan közülük nagyon szívesen és sokat olvasnak. Az is jele lehet ennek a képességnek, ha a gyermek korán elkezd beszélni.
A kiemelkedő képességek felismerése
Az átlagon felüli képességek különféle területeken megnyilvánuló adottságokból, készségekből alakulnak ki. Ennek területei:
- intellektuális képességek, (információ befogadása, tárolása, gondolkodás jellege)
- művészi képességek, (képzőművészet, előadó művészet: zene, próza, vers, színdarabok)
- Muzikalitás: már három éves korban jelentkezhet. A kis óvodás könnyen felismeri a dallamot, felismerhetően énekli a dalokat, visszatapsolja a ritmust, mozog a zenére.
- A vizualitás: A gyermek rajzaiban változatos, különleges formákat, színeket alkalmaz, gyurmából, agyagból, gazdag formavilágot alkot. (Itt nem feltétel a fejlett intellektuális képességek megléte, vagyis értelmileg akadályozott gyermek is képes kitűnő rajzok, dísztárgyak elkészítésére).
- pszichomotoros képességek (sport, kézügyesség, tánc) - már kiscsoportos korban is megmutatkoznak. Amikor tornázik a gyermek, teste hajlékony, rugalmas, mozgása könnyed, hamar megtanulja a gimnasztikai gyakorlatokat, szívesen és jól táncol.
- Finommozgások: kimunkált, apró részleteket gyurmázik (virágszirmok, madár tollazata, stb.), ez a képesség a jó rajzkészségnek is alapfeltétele. szociális képességeket, (kapcsolatteremtő készség, empátia, érdekérvényesítés, konfliktuskezelés, vezetői képességek.
- Az óvodában már jelentkeznek a szociális képességek is: