A hosszú távú memóriának két típusát különböztethetjük meg: A deklaratív és a procedurális formát.
A deklaratív, (kijelentésszerű emlékezet) a nyelvi elemeket tárolja. A szókészletet, az adatokat, jelentéseket, háttérinformációkat, valamint életünk eseményeinek emlékeit tartalmazza. Az ösztrogén női nemi hormon javítja e terület hatékonyságát, mely hatással van a szókincsre, szószerkezetekre, a nyelvtani szabályokra, melyeket kívülről is fel tudunk mondani.
A procedurális (műveleti emlékezet) más természetű:
Ez a memóriaterület felelős a nyelvtani szabályok alkalmazásáért, és itt tárolódnak az olyan megtanult cselekvések is, mint a biciklizés, úszás. Itt képviseltetik magukat a nyelvtani szabályok is, ezért tudjuk automatikusan alkalmazni őket. A műveleti memória segítségével folyékonyan, helyes mondatszerkezettel, anyanyelvi szinten tudjuk kifejezni magunkat. Az ösztrogén ronthatja ennek a területnek a működését.
A férfiak és nők között a nyelvi képességekben csak a közlés létrejöttének útja eltérő, a cél ugyanaz. A férfiaknál a nyelvi folyamatok irányítása főként a bal agyféltekére koncentrálódik. Ez a terület többek között a szabályok betartásáért felelős. A lányoknál mindkét agyfélteke részt vesz a nyelvi folyamatok irányításában, de a jobb féltekének fontosabb szerepe van a beszéd elemeinek tárolásában. A jobb félteke a kreativitást, érzelmi töltetet képviseli.
A lányoknak valóban bővebb a szókincse, azonban a nyelvtani szabályokat mindkét nem egyenlő biztonsággal alkalmazza.
A nyelvi képességeket az ösztrogénen kívül sok egyéb tényező is befolyásolja. A személy életkora, képzettsége, öröklött tulajdonságai, a beszélő nemzetisége és még az aktuális közérzete is, például, hogy mennyire fáradt.
Az sem mindegy, hogy valaki akaratlagosan, vagy tudat alatt tanul. Pl. idegennyelv tanulásának ösztönös módjáról beszélünk, amikor a tanuló huzamosabb ideig tartózkodik a nyelvterületen. Itt a procedurális emlékezet jut inkább szerephez. Tudatos jellegű a tanulás, amikor a diák szabályokat, vagy egy nyelv szavait magolja az iskolában.
Tehát, ha a nyelvtanulás lányoknál és fiúknál eltérő folyamatokon keresztül valósul meg, felmerülhet a kérdés, nem kellene-e külön oktatni a két nemet?
Nem szükséges, mivel fiúknál is van sok bő szókincsű gyermek. A procedurális emlékezet mindkét nemben lehet fejlett.
A kutatók kísérletet végeztek:
Egy mesterséges nyelv egyszerű szavait, szabályait sajátíttatták el a gyerekekkel, majd feladatokat kellett megoldaniuk a nyelvvel kapcsolatban. Közben mérték a gyerekek agyának elektromos aktivitását. Az eredmény szerint a műveleti memóriának van döntő szerepe a nyelvhasználatban.
Nézzük, miért is fejezik ki jobban magukat a lányok?
A lányok az első 3 életévben, a spontán beszédben sokkal jobbak a fiúknál. A kisgyermekkori szókincs fejlődésében a nemnek nagyobb szerepe van, mint a szülőtől megtanult szókészletnek. Az idegen nyelv elsajátításának első szakaszában, az első két évben is meghatározó szerepük van a nemeknek.
Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a férfiak érdekes módon beszédesebbek, a lányok viszont jobban tudnak érvelni. A telefonos ügyfélszolgálatokon is többségben nők dolgoznak. Abba is érdemes belegondolnunk, hogy a nők a gyermeknevelés, különösen a kisgyermekek gondozása idején is szinte állandóan használják a beszédet.
Az sem vitatható, ki szokott a családban véget nem érő telefonbeszélgetéseket folytatni, ki az, aki, ha találkozik egy ismerőssel az utcán, akár félórát is elcseveg vele, mintha csak otthon ücsörögnének egy kávé mellett.
Fotó: nicibiene: Unsere Sophie
Miért jobb a lányok beszélőkéje? |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |