A magatartáskutatás viszonylag új területe az anya-gyerek kapcsolat és következményeinek vizsgálata. Íme néhány fontos tudnivaló:
1. Az ösztönös anyai szeretet: mítosz. Valójában a csecsemővel való törődés hívja elő. Az újszülött hamar felismeri anyja arcán az öröm, a harag, a szomorúság, a meglepetés, a félelem és az undor jeleit, és reagál azokra. A hathetes kisbaba és anyja viszonyának minősége tudományos módszerekkel mérhető.
2. Az első két évben alakul ki a kötődés képessége. Állami gondozottaknál figyelték meg: a gyerek korán megtanulja, hogy az ide-oda való intézeti helyezgetésekkel újra és újra elszakítják szeretett gondozójától. Ezért inkább meg sem kedvel senkit, nehogy ismét csalódás érje.
3. Kapcsolat nem teremthető a mások őszinteségébe vetett hit nélkül. A bizalmatlan, kötődésre képtelen ember magányos, rosszul érzi magát. Egy jól működő családban a gyerek tudja: a szülő indulatát, hangos szavát is szeretet, aggódás gerjeszti.
4. A gyerek nevelésében lényeges a szülői jelenlét. Óriási csapda a kérdés: karrier vagy gyerek? Pedig egyre több a menedzser típusú házaspár: idő híján anyagi javakkal próbálják pótolni a szeretetet, a törődést. Hiba!
5. Egyszerre több élethelyzetben kell megfelelni. A szülői és házastársi szerep viszonylag könnyen összehangolható. Szülőként és munkavállalóként már nehezebb helytállni. Amit elmulasztanak megadni a gyereknek kétéves koráig, az később nem pótolható. Igaz, a szakmai előmenetelt is fiatalon kell megalapozni. Nők életében gyakori ez a szerepkonfliktus.
forrás: www.nana.hu
.jpg){kind=small}