Tisztelt Dr. Szabó László!
Azért fordulunk Önhöz, mert ugyan örömünkre szolgál, hogy a „Cumisüveg és tudomány” című kampány során hangsúlyozzák a szoptatás fontosságát, részletesen foglalkoznak a 6-12 hónapos csecsemők táplálásában a tehéntej alapú élelmiszerek kérdésével, valamint a só és a cukor korai bevezetésének veszélyeivel, mégis aggályainknak kívánunk hangot adni.
Valóban fontos az, hogy a csecsemők egy éves kor alatt ne kapjanak hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, valamint tehéntejet. Ennek a problémának a túlhangsúlyozása ugyanakkor elfed egy még nagyobb jelentőségűt: a fél éves kor alatti csecsemőtáplálás hiányosságait. A 6 hónapos korig történő 50%-os szoptatási gyakoriság megtévesztő, valójában alig van fél évig kizárólag szopó csecsemő.
Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét azokra az elhangzott állításokra, melyek a szoptatás sikerének meghiúsulásához vezethetnek, és így félő, hogy a kampány a kitűzött célon felül más, nem kívánatos hatást is fog eredményezni. Aggályosnak érezzük ugyanis, hogy a kampány során több olyan tudományos tényről nem esik szó, amely ennek a korosztálynak az egészséges táplálását, a szoptatást érinti!
1. A kampány során többször hivatkoznak arra, hogy a 6 – 12 hónapos gyermeknek 5 – 8 dl anyatejre, illetve ennek hiányában ugyanennyi tápszerre van szüksége. Az érvényben lévő ajánlások ezt nem támasztják alá: ilyen adat nem szerepel a szakirodalomban. Közismert viszont, hogy a csecsemő szükségleteinek megfelelő anyatejmennyiséget legjobban az igény szerinti szoptatás biztosítja. Félő, hogy a számadatoknak ilyenfajta hangsúlyozása arra ösztönzi az édesanyákat, hogy a mérleget figyeljék kisbabájuk jelzései helyett. Ez bizonytalansághoz, sőt szükségtelen tápszeres kiegészítéshez vezethet, ami az anyatej mennyiségének csökkenését, és idő előtti elválasztást eredményezhet.
2. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kampány során többször elhangzott, hogy hat hónapos kor után csökkenni kezd az anyatej mennyisége. Ez azonban korántsem elkerülhetetlen. Ha a szoptatási gyakorlat megfelelő, vagyis az anya igény szerint szoptat, és a szilárd ételeket nem anyatej helyett, hanem annak kiegészítésére, szoptatás után adja, az esetek túlnyomó többségében nem várható csökkenés. Egy felmérés minden bizonnyal rávilágítana, vajon milyen – részben egészségügyi dolgozók, orvosok által terjesztett – tévhitek vezethetnek a helytelen szoptatási gyakorlathoz, amely oly sok anyánál az anyatej mennyiségének tapasztalt csökkenését okozza.
3. Az is elhangzott, hogy a tápszer majdnem olyan jó, mint az anyatej. Erről szó sincs, sem összetételében, sem hatásában nem vethető össze a két táplálék, a táplálás módjának lelki vonatkozásairól és sok egyéb részletéről nem is beszélve. Ezért és mivel a tehéntej alapú tápszerek a tehéntejhez hasonlóan szintén felelősek lehetnek allergiás betegségek kialakulásáért, az Egészségügyi Világszervezet az anyatej pótlására elsősorban a donor női tejet javasolja, és csak ennek hiányában a tápszert.
4. Arra is kitértek, hogy a csecsemő súlyfejlődése egyenletes, ha ellaposodik, az a tejtermelés elégtelen voltára utal. Valamint azt is elmondták, hogy egy egészséges csecsemő egyéves korára megháromszorozza a születési súlyát. Ezek a kijelentések nagyon sok csecsemőre nem igazak, túlságosan sematikusak, és alkalmasak arra, hogy megingassák az anyák hitét abban, hogy szervezetük képes elegendő tejet termelni gyermekük számára, méghozzá annyi ideig, ameddig az szükséges. Ezért félő, hogy a nem átlagosan gyarapodó, de egészséges csecsemők indokolatlan tápszerezéséhez vezetnek.
5. Szeretnénk még megjegyezni, hogy aggodalomra ad okot, hogy a társaság zászlajára tűzött egy olyan szimbólumot, mint a cumisüveg! Tapasztalatunk szerint és a nemzetközi szakirodalom alapján is elmondhatjuk, hogy a cumisüveg és a cumi használata önmagában is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy számtalan csecsemő kénytelen pár hónapos korára nélkülözni az anyatej áldásait.
Az utóbbi évtizedekben a szoptatás tudománya óriási fejlődésen ment keresztül. Könyvtárnyi tudományos kutatás és gyakorlati munka áll ezen ismeretek hátterében. Kérjük, hogy pozícióját kihasználva segítsen abban, hogy szülessen meg egy csak szoptatásról szóló és a szoptatással kapcsolatos tudományos ismereteket tükröző módszertani levél, melynek összeállításába vonják be a nemzetközi oklevéllel rendelkező laktációs szaktanácsadókat. Javasoljuk az AAP 1997 decemberében kiadott és 5 évente megújított "Breastfeeding and The Use of Human Milk" című ajánlásának tanulmányozását, alapul vételét. Úgy gondoljuk, hogy a magyar csecsemőknek is van annyi joguk az egészséges táplálkozáshoz, mint a más országokban élőknek. Szerencsére ma már elmondhatjuk, hogy Magyarországon is számos értékes tapasztalattal és tudással rendelkező szoptatási szakember dolgozik. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egészségügyi dolgozók között is egyre többen magukénak vallják a korszerű szemléletet. Ne feledkezzünk el a baba-barát kórházakban dolgozó lelkes orvosokról és szakdolgozókról sem!
A közelmúltban történt, és még mindig naponta újabb tragikus fejleményekkel járó, egyáltalán nem csak Kínát érintő melamin-botrány különösen felhívja mindannyiunk figyelmét arra, hogy a tápszereket bármilyen formában népszerűsíteni felelőtlenség, az egyetlen erkölcsi, etikai szempontból is elfogadható lépés a nők hatékony támogatása az anyatejes táplálás megvalósításában és fenntartásában. Ezt az Academy of Breasfeeding Medicine legfrissebb állásfogalása és a WHO-UNICEF közleménye is kimondja.
Mindezeket figyelembe véve arra kérjük Önt és a Magyar Gyermekorvosok Társaságát, hogy határolják el magukat a tápszercégek anyagi érdekektől vezérelt céljaitól, és ne folytassák a kampányt!
Budapest, 2008. október 7.
Tisztelettel:
A Szoptatást Támogatók Szakmai Közössége – Többek között:
Bánk Nikoletta
szociológus hallgató
dr. Berta Gabriella
aneszteziológus
Csákó Fruzsina
pedagógus, LLL szoptatási tanácsadó
Csomóné Lindmayer Katalin
Anyatejmisszió
Csörgőné Polgár Andrea
pedagógus, perinatális szaktanácsadó-hallgató
Dombayné Fáy Tünde
LLL szoptatási tanácsadó
Feketéné Tímár Zsófia
gyógytornász
Gaborjákné Kovács Judit
védőnő
Gitidiszné Gyetván Krisztina
védőnő, IBCLC*
Klencznerné Harmati Zsuzsanna
pedagógus (biológia tanár)
dr. Kós Csaba
gyermekgyógyász
dr. Kun Judit Gabriella
orvos, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC*
Kurucz Kata
pedagógus
dr. Lukács Réka
jogász
Magassy Réka
pedagógus, szülésznő, perinatális szaktanácsadó-hallgató
Makai Kinga
védőnő, IBCLC*
Martinovichné Debulay Bianca
LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC*
Morvay Réka
pszichológus
Rózsa Ibolya
LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC*
Schneiderné Diószegi Eszter
pszichológus, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC
dr. Sinkó Melinda
orvos
Szabó Béláné
védőnő, IBCLC*
dr. Szalkay Krisztina
orvos
dr. Szimuly Bernadett
orvos
Sződy Judit
pszichológus, újságíró, IBCLC*
Tóth Orsolya
védőnő
dr. Tőzsér Berta Mária
orvos, LLL szoptatási tanácsadó
Werner Katalin
gyermekápolónő, dúla, IBCLC*
W. Ungváry Renáta
újságíró, LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC*
*IBCLC = International Board Certified Lactation Consultant, azaz nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadó
Makai KingaVédőnő, laktációs szaktanácsadóSzoptatási szaktanácsadás telefonon, e-mailben, illetve a család otthonában megbeszélés szerint. Elérhetőségeim: Telefon: 06-30/970-85-17 E-mail: makinga@t-online.hu Honlap: http://www.ibclc.hu/elerhetoseg/makai-kinga |