A WHO ajánlása szerint az első félévben kizárólag anyatejes táplálás a javallott, nem véletlen. Bizonyított tény, hogy egy hat hónaposnál fiatalabb csecsemő emésztőrendszere nem áll készen más táplálék megemésztésére, gyakoribbak az allergiás állapotok. Sajnos a helytelen információáramlás következtében még az egészségügyi dolgozók közül is sokan az elavult adatokra hagyatkoznak és buzdítják a szülőket a 4 hónapos csecsemő hozzátáplálására. Indoknak fel szokták hozni a túl kicsi vagy túl nagy súlyt, a még nem átaludt éjszakákat, és az anyatej kevés vastartalmát. Az anyatejben valóban kevesebb a vas, mint pl. a tápszerben, viszont sokkal jobban felszívódik! Az átaludt éjszaka nem az elfogyasztott mennyiségen, kalórián múlik, hiszen a 4-6 hónapos korban a fejlődés egyéb elemei miatt igen gyakoriak a zaklatott éjszakák, melyeknek nincs köze az éhséghez! A szeparációs szorongás kezdete, a mozgásfejlődés újabb szakaszai és a fogzás képes nehéz éjszakákat okozni. Ilyenkor gyakoribbak a szopizási kísérletek is a babától, mely szintén nem azt jelenti, hogy éhes maradt, hanem szeretne élni az anyatej és összebújás pszichés táplálékával. A testsúlyhoz kötött ajánlásoknak sincs alapjuk.
Miért és mikor?
Egyszer, valahol 6 és 8 hónapos kor között észrevesszük, hogy a babánk igen élénken érdeklődik az általunk elfogyasztott étel iránt (ez nem összetévesztendő azzal az érdeklődéssel, amit kb. 4 hós korban mutatnak, ilyenkor szeretne részt venni a közös étkezéseknél, figyel, tanul: ki-mit csinál, de még nagy valószínűséggel nem áll készen), és egyéb jelek is mutatkoznak arra, hogy elkezdhető a kóstolgatás. Pl. segítség nélkül is tud ülni, képes felcsippenteni, megfogni apróbb tárgyakat is, már nem működik a reflex, minek következtében automatikusan kilöki nyelvével a szilárd ételt a szájából, akar és tud rágni. Ilyenkor már érdemes megpróbálkozni az új falattal. Természetesen fontos a fokozatosság és figyeljük az esetleges allergiás reakciókat, ezért nem érdemes 1-2 héten belül váltogatni az ételeket. A babáknak az egész első évben a fő táplálék az anyatej (annak hiányában más anya teje vagy tápszer). Nem várnak komplett ötfogásos vacsorát és nem lételem a változatosság sem.
Az, hogy szoptatás előtt vagy után kínáljuk, annak függvénye, hogyan tervezzük a szoptatást a továbbiakban. Ha innentől szeretnénk leszoktatni a szopizásról a babát, akkor már szopi előtt kínáljuk, ha nem cél a szoptatás kiváltása és még tervezzük a szoptatást esetleg hosszabb távon is, jobb, ha szopi után kanalazunk. Az első félév után is megmarad az anyatej védő és tápláló funkciója, éhen és tápanyag nélkül nem marad a baba, értékéből szemernyit sem veszít, miért is tenné? Hiszen folyamatosan igazodik összetétele és mennyisége a baba igényeihez. (Kutatás igazolta, hogy az anyatej immunanyag tartalma megnő a gyermek két éves kora körül. Tehát bármeddig is szoptasson az anya, a védettség és tápláló-erő, a pszichés igény kielégítéséről nem is beszélve, folyamatos. Nincs túl híg, elvizesedő, tápanyagmentes anyatej!) Tehát, ha szopi előtt eszik-iszik a baba, kevesebb hely marad a pocakban, kevesebb tejet fog kiszívni, tehát csökken a tej mennyisége is. Viszont az új ízekre nyitott baba szoptatás után is vígan elfogadja a másik táplálékot is, még ha csak kis mennyiségben is. Sokáig elég a napi egyszeri plusz evés, a baba jelezni fogja, ha növelhető a mennyiség. Ha nem cél tehát az elválasztás, felesleges a túl korai és túl nagy mennyiségben történő hozzátáplálás a tejtermelés fennmaradása szempontjából.
Akkor sem kell megijedni, ha babánk már 7-8 hónapos és még mindig kitolja a szájából az ételt, még nem érett meg a hozzátápláláshoz. Ne tukmáljuk, ne erőszakoskodjunk, mert rögzülhet benne a negatív élmény, mely kihathat nagyobb korára is. Legyen lehetősége a kóstolásra, kínáljuk, de ha nem kéri, fogadjuk el és később próbálkozzunk újra.
Optimális esetben a mellétáplálás „megengedője” a természetes elválasztódásnak, mely 15 hó és 4 év között történik meg valahol. Ettől függetlenül 1 éves kor felett persze egyre több és változatosabb szilárd ételt fogyaszt a gyerek, egyre inkább azt eszi, amit a család többi tagja, de betegség, elesés, fájdalom, nyűgösség, egyéb lelki vihar esetén bizony még igényli a szoptatást, és ez így van rendjén, nincs benne hiba és elrontás. Az egy dolog, hogy az emésztőrendszer már fejlett annyira, hogy étel szempontjából emészteni tud egyre ügyesebben, de a pszichés oldal még segítségre szorul és az érzelmi éhséget még szabad cicivel csillapítani! Minden gyermek kinövi ezt az igényt mindenféle beavatkozás nélkül is.
Ha mégis az elválasztás mellett döntünk, tegyük azt fokozatosan és szeretettel. Az adagok emelésével kb. egy éves korra a baba elválasztható, de a pszichés, érzelmi éhségre oda kell figyelni továbbra is és biztosítani a testkontaktust, odafigyelést!
Mit?
6 hónaposan alma, őszibarack, meggy, burgonya, sárgarépa,sütőtök, cékla, gesztenye, gabonapelyhek (rizs, búza, zab, kukorica).
7 hónaposan banán, körte, cukkini, saláta, brokkoli, fehérrépa, zeller, spárga, tök, uborka, zöldborsó héj nélkül, csirke, pulyka, egy kávéskanál étolaj/1 dl főzelék.
8-9 hónaposan szilva, ringló, sárgabarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye, zöldborsó, karalábé, kelkáposzta, karfiol, csicsóka, hagyma (sütve vagy főzve), marha, sertéshús, csirkemáj legfeljebb egy alkalommal hetente, árpapehely, rozspehely, bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, citromfű, lestyán.
10-11 hónaposan káposzta, padlizsán, zöldbab, rebarbara, legfeljebb heti egy alkalommal spenót vagy sóska és ha a családban nem volt allergiás megbetegedés, akkor sajt, natúr joghurt, túró kis mennyiségben.
12 hónaposan uborka nyersen vagy savanyítva, szójatej, szójatofu, lencse, sárgaborsó, bab, csicseriborsó, paprika, édesvízi és tengeri hal, tehéntej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, juhtúró és juhsajt, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina, méz, tojás, olajos magvak darálva, gyógynövényteák (menta, citromfű, csalán).
18 hónaposan kivi, ribizli, szeder, egres, csipkebogyó, áfonya, som, málna, eper, ananász, mangó.
Semmi szükség az ételek cukrozására, sózására, jobb, ha az ételek valódi, natúr ízét érzi meg gyermek.
2 éves korig jó, ha nem találkozik a gyerek cukorral, kekszekkel, csipszekkel, füstölt húsokkal, belsőségekkel, felvágottakkal és semmi olyannal, amiben ízfokozók, tartósítószerek vannak, szénsavas üdítőkkel. Ezek tulajdonképpen nekünk sem kedvező ételek, adalékanyagok, de ha elkerülhetetlen, inkább várjunk vele két éves korig.
Fontos összetevője a táplálkozásnak a közös családi étkezés, a harmonikus, nyugodt körülmények (ne tévézzünk evés közben), vegye ki mindenki részét a terítésből, elpakolásból is, lehetőleg ne csak a gyerekre akarjunk egészséges ételeket erőltetni, együnk mi is olyat. Hagyjuk megreformálni a saját étkezésünket, így elkerülhetők a keserves könnyezések, miszerint a baba a miénket akarja enni, de abból nem adhatunk neki. Jó érzés, ha mindenki ugyanazt eszi (itt természetesen nem arra gondolok, hogy apa-anya is almapépet kanalazzon, de kis odafigyeléssel és kreativitással hamar olyan ételeket főzhetünk, ami picinek, nagynak egyaránt megfelelő és egészséges).
Dobiné Olasz-Papp NóraBaba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadóElérhetőségeim: Honlap: http://www.dobinenora.hu http://www.valaszkeszszulok.hu |