Arra korán rájöttek, hogy ha minél tovább szoptatják gyermeküket, azzal csökken teherbeesés lehetősége. Különben annak idején is küszködtek, ha nem akartak teherbeesni. A hüvelyükbe felhelyezett anyagokkal próbálkoztak. Rájöttek a célra: a hímivarsejtek nem juthatnak el a petesejtig és nem termékenyíthetik meg. Erre a célra használtak például mézet, vagy egy olyan keveréket, melynek alapja a finomra morzsolt akácfatüske volt. No, nem valami férfinak okozott kellemetlen akadályra kell gondolni, hanem arra, hogy az akácfatüske gumiarábikumot tartalmaz, amelynek hatása, leegyszerűsítve, késlelteti a megtermékenyítést.
Tehát tudták, hogy a szoptatás egyfajta természetesen előállított ideiglenes meddőségi módszer. De vajon hogy áll ehhez a kérdéshez ma a tudomány és a tapasztalat?
Nincs garancia
Kérdőjelet kell tennünk a szoptatás megvéd a teherbeeséstől mondat után.
A nagyon rendszeres és sűrű, négyóránkénti szoptatás mellett sem garanciált a szervezet természetes fogamzásgátlása. A szoptatás közben ugyan sokáig nem tér vissza a menstruáció, de azt senki nem tudhatja, mikor lesz megint. Azt pedig mindenképpen megelőzi egy peteérés. Speciális, szoptatást nem befolyásoló technikákkal érdemes védekezni. Kondommal vagy pesszáriummal.
Az orvosi kutatások egyetértenek abban, hogy a szopó csecsemő felelős a petefészek ciklikus működésének felfüggesztéséért. Azaz a csecsemő szoptatása akadályozza meg az anya petesejtérését, ezáltal nem lesz terhes és rendszerint egyáltalában nincs havi vérzése sem. A szoptatás fogamzásgátló hatása megvédi az anyát attól, hogy azonnal másik gyermeke legyen, és ez lehetővé teszi, hogy teljes egészében a csecsemőnek szentelje magát, aki már valójában megszületett. A természet ezzel megteremti a legoptimálisabb lélektani helyzetet. Gyakori, hogy szoptató nőknél nyolc, tíz, tizenkét hónap vagy még több is eltelik, mire a szülés után a menstruációjuk visszatér. Sok nőnél a szülés után három-négy hónappal tér vissza és előfordul olyan is, hogy a szoptató asszony úgy esik teherbe, hogy nem volt havi vérzés.
A szoptatás gyakorisága lényeges
Az európai asszonyok megfigyelése azt erősítette meg, hogy a szoptatás gyakorisága az, ami leginkább összefügg a menstruációs ciklus visszatérésének idejével. Ahhoz, hogy a szoptatás meggátolja a termékenységet, a csecsemőt kizárólagosan kell szoptatni. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő teljes tápanyagszükségletét és szopásösztönét az anya mellén, szopással elégíti ki.
A kiegészítő táplálékok, cumisüvegből adott gyümölcslé, vagy tápszer-hozzátáplálás gyakran összefügg a termékenység visszatérésével, mint ahogy azzal is, hogy a csecsemő éjjel nagyobb időtartamokat alszik. Ezek mind csökkentik a csecsemő szopásának gyakoriságát. Egy megfigyelés szerint, ha hat vagy több óra telik el a két szoptatás között, vagy a napi szoptatások száma ötnél kevesebb, visszatér a termékenység.
Ha a szoptatást táplálásnak tekintjük - és csak evésidőben szoptatjuk a csecsemőt - ez gyakran nem elegendő ahhoz, hogy néhány hónapnál tovább visszaszorítsa a peteérést. Ha a csecsemő a szopások között hat óránál többet alszik, az anyai hormonegyensúly megváltozhat, és lehetővé teszi a peteérést és a menstruáció visszatérését. Ellenben, ha a csecsemő gyakran szopik, nemcsak táplálást, hanem megnyugtatást is nyújtva számára, és ha éjjel többször is szopik, akkor a terméketlenség időtartama ennek megfelelően nyúlik meg.
Tablettát ilyenkor ne!
Míg kizárólagosan a szabad szoptatási mód a kulcstényező a terméketlenségben, a nő szervezetének saját kémiai állapota is befolyásolja a meddőség tartamát. Van olyan, aki szoptatás közben menstruál. Ekkor mindenképp kerülni kell a tampon használatát, hisz friss még a seb.
Az egyéni hormonális különbségek egyaránt megnyújthatják vagy lerövidíthetik a természetes meddőség időszakát.
Ha a kockázatot tablettával akarja valaki a minimálisra csökkenteni, akkor szükséges megemlíteni, hogy a szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta nem tekinthető jó megoldásnak a szoptatós anyák részére. A kombinált fogamzásgátló tabletták befolyásolhatják a tej mennyiségét és összetételét, és az a vélemény, hogy a szintetikus hormonok kiválasztódnak a tejbe és hosszú távon hatással lehetnek a csecsemőre. A szoptató aszszonynak meg kell beszélnie a szájon át szedhető fogamzásgátlók hatását az orvosával, mielőtt a születésszabályozásnak ezt a módját választaná. Ahogy akkor is szakemberhez kell fordulni, ha a szoptatás befejezését követően még hat hónappal sem jön meg a menzesz.