Amit a méhen kívüli terhességről tudni érdemes

Melyek a méhen kívüli terhesség okai?

Méhen kívüli terhességről beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében, hanem annak falában, a petevezetők bevezető szakaszában, vagy a hasűrben valahol, leggyakrabban a kürtökben ágyazódik be és indul fejlődésnek. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a méhen kívüli terhesség egy életveszélyes állapot, ugyanis a méhen belüli terhességgel azonos tünetek jelentkezése mellett, a hasűri vérzés miatt nagyon súlyos állapothoz vezethet. Irodalmi adatok szerint vannak olyan tényezők, amelyek növelik az embrió méhen kívüli megtapadását, leggyakoribb ezek között a korábbi petevezető és a petefészek gyulladásos állapotai, melyek olyan változásokat hoznak létre, amely növeli a kockázatot. Hasonló reakciók állnak kialakulásának hátterében, ha az előbb említett szerveken korábban műtét történt valamilyen okból, ekkor szintén nagyobb az esély a méhen kívüli terhesség kialakulására. A méh bizonyos elváltozásai, köztük a meglévő jóindulatú miomák, polipok is szerepet játszanak a méhen kívüli terhességek etiológiájában, valamint szült nők esetében a méhen belül alkalmazott fogamzásgátló eszközök (hurok) is növelik kockázatát.

A terhességek hány százalékáról bizonyosodik be, hogy méhen kívül helyezkedik el a magzat?

Az összes terhességek tekintetében körülbelül 1 % az előfordulási gyakorisága, de a diagnosztizált esetek száma a fejlettebb meghatározási módszerek, a kismedencei gyulladások, reprodukciós technikák elterjedése miatt, emelkedő tendenciát mutat. Gyakran előfordul, hogy a megtapadt és fejlődésnek indult méhen kívüli terhesség is spontán elhal, és esetenként az érintettek sem szereznek róla tudomást, tehát a terhességi tesztek érzékenységének javulásával már egyre korábbi stádiumban kimutathatóak a méhen belüli, és kívüli terhességek egyaránt. Érdekes módon kialakulása a fiatal nőknél is gyakoribb, ahol a szervek még viszonylag éretlenek, bár ez nehezebben megfogható kategória, illetve már korábbi méhen kívüli terhességek is növelik az esélyt a következő rendellenes helyen való megtapadásra.

Hol fordulhat elő méhen kívüli terhesség?

Leggyakrabban a petevezetőkben fordul elő, de a hasűrben bárhol képes megtapadni a fejlődő embrió, ugyanis a megtapadás képessége lehetővé teszi, hogy hasonlattal élve „mint forró fémgolyó belesüppedése a viaszba” bárhol képes beágyazódni, ahol vérellátása biztosítva van, ezért olyan helyeken is, ahol a szervezet erre nincs felkészülve. Összességében minden méhüregen kívüli hely ilyennek számít, egy idő után a kontrollálhatatlan vérzés kialakulása jelent életveszélyes kockázatot. Ha a kürtökben korábban gyulladás volt, vagy más okok miatt a perisztaltikus tevékenysége lelassul vagy károsodik, a bennük normális körülmények között tovahaladó megtermékenyített petesejt a petevezető falában megtapadhat, ennek helyétől függően kimenetele lehet spontán felszívódás, esetleges kürtvetélés, vagy a legsúlyosabb esetben a kürt megrepedése, mely vérzéssel jár. Ettől függenek a kialakult panaszok, tünetek is. Ritkábban a petefészken, a has falán, vagy a beleken is létrejöhet, ennek diagnosztikája természetesen nehezebb.

Melyek a méhen kívüli terhesség tünetei?

Korábban már szó esett arról, hogy korai esetben a klasszikus tünetek megjelenése előtt nagyon könnyen össze lehet téveszteni méhen belüli terhességgel, ha nem történik speciális vizsgálat. Terhesség lévén az elvégzett terhességi teszt is pozitív, de a méhen kívüli terhesség esetében az erre utaló tünetek nagyon hamar és intenzív formában jelentkeznek, ekkor sürgős kórházi ellátásra van szükség. Minden esetben gyanakodnunk kell, ha a terhességi teszt pozitivitása mellett vérzés jelentkezik, mely lehet barnás vérzés is, derékfájás esetleges ájulással együtt, valamint az éles, erős, szúró alhasi fájdalom.  Az utóbb említett faktorok már majdnem bizonyosan vérzés jelei lehetnek, így a lehető legrövidebb idő alatt el kell végezni a szükséges vizsgálatokat a terhesség hollétének tisztázására.

Milyen kockázatokkal jár a méhen kívüli terhesség?

A diagnosztikai lehetőségek fejlődése által, vagyis a terhességi tesztek megfelelő érzékenysége és az ultrahang vizsgálat precizitása folytán korábban, vagyis néhány évtizede, a betegek nagy része súlyos, kivérzett állapotban, megrepedt petevezetőkkel kerültek ellátásra. Manapság a tendencia megváltozott és sok esetben intakt, meglévő, nem megrepedt méhen kívüli terhességekkel kerülnek felismerésre, így a terápiás kezelések lehetőségei is megváltoztak, esélyt biztosítva a kürtök megőrzésére. Az életveszélyes állapotok: sokk, vérzés, kialakulása mellett, bizonyos esetekben a petevezető eltávolítására kényszerülünk, vagy a petevezető funkcionális károsodása lesz a következmény, ezért számolnunk kell a későbbiekben a megtermékenyülési képesség csökkenésével is.  Egyes esetekben, ha sikerül megőriznünk a kürtöt, az összenövések miatt nem lesz átjárható, mely a fentebb említett infertilitást, azaz meddőséget eredményez. Későbbiekben hajlamosít gyulladásra, illetve nagyobb, a másik vagy ugyanazon oldali méhen kívüli terhességek kialakulására is.

Milyen megoldási lehetőségeket ismerünk?

Ebben a legjelentősebb szempont a korai felismerés, melyről már beszéltünk, ezért a legtöbb esetben nem kényszerülünk a tubák (petevezető) eltávolítására, ezzel lehetőséget biztosítva a későbbi normális terhességek kialakulására. A lehetőségek palettáján megjelenő endoszkópos betekintéssel pontosan megállapíthatjuk elhelyezkedését, nagyságát, így konzervatív, megőrző terápiákra van kilátás, kezdve attól, hogy olyan gyógyszereket tudunk az érintett területre juttatni, melyek a terhesség elhalásához vezetnek. Ennek eredményeként szoros kórházi obszerváció mellett figyelve a folyamat kimenetelét, nem kényszerülünk a petevezető eltávolítására, illetve megnyithatjuk a tubát, kiüríthetjük a terhességet. Súlyosabb esetekben, ha a kürtterhesség megrepedt, sajnos csak a petevezető eltávolítás jön szóba.

A lombikbébi programok során a méhbe ültetik vissza az embriót. Mi az oka annak, hogy esetenként mégis méhen kívüli terhesség jön létre?

Valóban, esetenként előfordulhat a méhen kívüli terhesség az embrió transzferálása után. Felmerül a kérdés, hogyan jut az embrió a petevezetőbe, hiszen azáltal, hogy visszahelyezzük az embriót a méh űrébe, nem halad át a petevezetőn. Az IVF során ismert, hogy a méhüregbe túl magasan, vagy nagyobb erővel visszajuttatott embriók gyakrabban jutnak a petevezetőbe és implantálódnak az üregen kívül, de az ultrahang vezérelt transzfer esetén pontosan meg tudjuk határozni a visszaültetés helyét, így csökkenthetjük a kockázatot. Fontos tényező lehet a méhen kívüli terhesség kialakulásának hátterében a méh izomműködése is. Ismert, hogy a méh bizonyos pumpafunkciót is elláthat az izomműködés által, mely hormonálisan és idegrendszeri úton is szabályozott. Ezt a működést befolyásolhatják olyan elváltozások, mint miómák, méhfejlődési rendellenességek, endometriózis, és egyéb hormonális zavarok, így valószínűleg ilyen okok is vezethetnek az IVF- et követő méhen kívüli terhességhez.

Forrás: www.versysclinics.com
Indexkép: pixabay - JuliaFiedler