Ha a 35. hétig ez mégsem történne meg, akkor sem kell kétségbe esni, de talán ilyenkor már jó elkezdeni kicsit kívülről is segíteni a babának, hogy megtalálja a "helyes" pozíciót.
Azt javaslom, előtte beszéld meg az orvosoddal vagy a választott bábáddal, hogy pontosan milyen helyzetben is van a baba és hogy szerintük a legvalószínűbb esetben melyik irányba mozdul, hogy fejjel lefelé forduljon. Azért jó ha ezt tudod, mert akkor gondolataiddal, mozdulataiddal tudatosan is segítheted arrafelé.
A legáltalánosabban elterjedt tanács ilyenkor, hogy a kismama sétáljon naponta egy órát. A sétáló mozgás és a gravitáció a baba fejét - ami testének legnagyobb és legnehezebb része - a medence felé csalogatja.
A séta kiegészítéseként párnákkal lehet felpolcolni a medence tájékát.
- Mérettől függően két, három, négy párnát helyezz a földre és feküdj rá úgy, hogy a fejed a földön legyen - illetve párnán, de lejjebb - és mély lélegzetekkel lazítsd el magad.
- Valamilyen finom olajjal (búzacsíra, mandula, olíva) masszírozd a hasad, így is bíztatva a babát a fordulásra. Ha már tudod, hogy elvben milyen irányban kéne a fordulatot megtennie, akkor a masszírozás gyengéd, de határozott mozdulataival abba az irányba "tessékeld" a pocaklakót.
- Naponta háromszor-négyszer 10-10 percet szánj a gyakorlatra.
- Ne számíts azonnali eredményre, általában 1-2 hét múlva történik valami. Ez gyakran nagy mozgolódással jár, szóval valószínűleg meg fogod érezni, de azért jó, ha megerősít ebben az orvosod és/vagy bábád.
- Ha a baba megfordult, akkor guggolj sokat, hogy segíts a fejnek beilleszkedni a medencébe.
Talán nem ennyire ismert az, hogy a négykézláb mászás is hatékony segítség lehet.
- Állj négykézlábra, medencéd, hátad, fejed legyen kb. egyvonalban.
- Szépen, lassan, kiegyensúlyozottan kezdj el mászni.
- Sokan nem veszik komolyan ezt a gyakorlatot, mert a mászás olyan vicces dolog, amit csak a kisgyermekek csinálnak, ugyanakkor egy felnőttnek unalmas is lehet. Pedig mászás közben egyrészt lehet testérzetekre figyelni és lehet variálni magával a mászással is, lehet játszani a ritmusával, a mozdulatok milyenségével. Közben meg-megállva gondolj arra, hogy mit is szeretnél ezzel a gyakorlattal. Figyeld a légzésedet, legyen a nyakad és gerinced laza, küldj egy-egy gondolatot a babádnak és kérd, hogy ő is segítsen a folyamatban.
- Naponta 2x10 perc mászás biztosan jól fog esni neked is és a babádnak is.
A mászás után vagy közben kellemes lehet kicsit kilazulni a térdelő-mellkasleengedő pózban.
- Ereszkedj négykézlábra. A lábak hátul viszonylag széles terpeszben legyenek, a fejedet tedd le a földre, támaszd az egyik alkarodra.
- Lélegezz, figyelj a testérzetekre.
Lehet próbálkozni homeopátiás szerekkel is. A Pulsatilla egy általánosan elfogadott szer erre a problémára, de nem árt egy homeopata orvost is felkeresni, aki megmondja, hogy pontosan milyen potenciált vegyél, és/vagy alkati szered megtalálásában is segít.
Az akupunktúrás kezeléshez is szakemberre van szükség, illetve ha a pároddal mész, akkor esetleg megkérhetitek, hogy mutassa meg, hogy hogyan kell moxázni a kislábujj azon pontját, amely összeköttetésben van a méhhel.
Ha lelkiismeretesen végzed az iménti gyakorlatokat és az alternatív gyógymódok nyújtotta lehetőségeket is kihasználod, akkor a baba valószínűleg a megfelelő irányba fog fordulni. Relaxációs gyakorlatok is hasznosak lehetnek, mert ezek oldhatják benned a farvfekvéssel kapcsolatos feszültségeket.
És végül egy "varázslatos" történet: egy jógacsoport egyik tagja már a kórházban volt, mert másnapra volt kitűzve a programozott császármetszés, ugyanis a megszületendő nem volt hajlandó befordulni fejjel lefelé. Akkor este a jóga után a csoport együtt gondolt a kismamára azzal a kívánsággal, hogy ha egy mód van rá, ne legyen mégse császármetszés. És hogy, hogy nem, másnap reggelre a baba befordult, a császár elmaradt és néhány nap múlva megszületett természetesen.
Az utolsó pillanatban is van remény, csak higgyünk kisbabánk és testünk csodálatos képességeiben!
Hoppál Bori
forrás: www.szuleteshete.hu
kép: www.foter.com
.jpg){kind=small}