Az allergiákról, kezelési lehetőségekről dr. Balogh Katalint, a MAKIT Immunterápiás Szekciójának vezetőségi tagját, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosát kérdeztük.
Napjainkban folyamatosan emelkedik az allergiás betegek száma, egyes becslések szerint 2010-re minden harmadik ember allergiás lesz valamire. Milyen tényezők növelik a betegség kialakulásának kockázatát?
-Való igaz, hogy számos nyugat-európai országgal ellentétben hazánkban folyamatosan emelkedik, tíz évente közel megduplázódik az allergiás betegek száma. Ebben nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők épp úgy, mint az örökletes hajlam. A családban korábban előforduló allergia nagy mértékben növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Másik fontos tényező a környezetszennyezés mértéke. Jó példa erre Svédország, ahol a környezetvédelem mára a mindennapi élet részévé vált. Az elmúlt időszakban készült felmérések alapján a svéd lakosság körében a különböző allergiák növekedésének üteme jelentősen lassult, vagy stagnál. A környezeti hatások kapcsán fontos megemlítenünk, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt hazánk parlagfű szennyezettsége, nem véletlen, hogy a légúti allergiák közt legnagyobb gyakorisággal fordul elő a parlagfű allergia. A környezetszennyezés mellett az életviteli szokások is jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedek során, az egészségtelen étkezési szokások, a fokozott stressz és a mozgáshiány épp úgy hozzájárulnak a tünetek megjelenéséhez, mint egyes környezeti hatások.
A légúti allergiák mellett milyen egyéb allergiás megbetegedések fordulnak elő, illetve mi jellemző ezek gyakoriságára?
- Az allergiás betegségekre sajnos általánosságban jellemző az aluldiagnosztizáltság. Napjainkban valamelyest javul a helyzet, ebben kétség kívül nagy szerepet játszik a média, a különböző ismeretterjesztő kiadványok megjelenése. A légúti allergiától szenvedők így maguk is könnyebben felimerik a tüneteket és fordulnak szakorvoshoz. A légúti allergiák után nagy gyakorisággal fordulnak elő bőrallergiás tünetek, de folyamatosan emelkedik a táplálékallergiás betegek száma is. Az évek során a környezeti változásokból adódóan számos újabb, addig kevéssé ismert allergia jelent meg, illetve vált egyre gyakoribbá. Nőtt a fémérzékenység gyakorisága, a „2008-as év kontakt allergénje” a nikkel. Emelkedett a sokféle gyógyszer fogyasztása következtében kialakult kedvezőtlen gyógyszer reakciók aránya, új jelenség a fogászati allergiák, körömkozmetikumok, tetoválások okozta allergiás reakciók.
Milyen új terápiás lehetőségeket kínál az allergológia napjainkban a tünetek kezelésére?
-Az allergiás tünetek kezelésére a folyamatos fejlődésnek köszönhetően napjainkban korszerű készítmények állnak rendelkezésre. Nem új, közel 100 éve ismert, de Magyarországon méltatlanul háttérbe szorult kezelési mód az immunterápia, mely hosszú időre megoldást jelentene a betegek problémájára. A kezeléssel 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el, s nem csak a tüneteket, de magát az allergiát is megszünteti. A MAKIT Immunterápiás Szekciójának célja e kezelési forma minél szélesebb körben való ismertetése. A kezeléseket több környező országtól eltérően nálunk az OEP nem finanszírozza, azonban egészségpénztáraktól igényelhető támogatás.
A kezelések mellett elengedhetetlen a szakma folyamatos és mind szélesebb körben történő képzése. Ennek érdekében a Budai Allergiaközpont szakorvosaival közösen megszerveztük az az allergiás betegek sürgősségi ellátásának képzését. A rendeléseken a különböző fokozatú allergiás reakciókkal is találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabb, az anafilaxiás sokk akár végzetes kimenetelű is lehet. Célunk, hogy mind szélesebb körben elérhetővé tegyük az ilyen helyzetek ellátásához nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismereteket.
www.orvostkeresek.hu
.jpg){kind=small}