A parlagfű irtás szerepe az allergia megelőzésében

A parlagfű terjedése

A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A gyomnövény első, és a nyaralók legnagyobb bánatára napjainkban is kedvelt területe a Balaton déli partja. A parlagfűből a virágzás idején a levegőbe jutó virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot.

A parlagfű, nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. A növény gyors terjedésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz, nedvességhez. Előfordulása vidéken kétség kívül gyakoribb, azonban a fővárosban sem ritka látvány, hogy egy-egy lebontásra ítélt belvárosi épület helyén parlagfűvel benépesedett, gondozatlan telek áll. Életrevalóságának ékes bizonyítéka, hogy az ember által megbolygatott, feltört, majd gondozatlanul hagyott területeken azonnal, a legelső fajként megtelepszik.

Légszennyezettség és pollenek

A parlagfű terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is. - hívja fel a figyelmet dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközpont allergológus, tüdőgyógyász orvosa.

A parlagfű allergia nagy mértékű terjedésében több tényező is szerepet játszik. A növény allergenitása egyrészt kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így a parlagfű virágzása idején a pollenterhelés rendszerint különösen nagymértékű. 

A növény okozta kellemetlen allergiás tünetek csak tovább fokozódnak magas légszennyezettség esetén. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki.

A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak, mint évtizedekkel ezelőtt. A parlagfű allergiások számának folyamatos növekedése tehát egyaránt összefügg a növény terjedésével és a légszennyezettség emelkedésével.

Védje Ön is gyermeke egészségét!

A parlagfű irtásának célja azonban nem csak az allergiás tünetek csökkentése, a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de az allergia megelőzésének szempontjából is kiemelten fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.

Környezetünk védelme, a leggyakoribb és legysúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.

Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu