Az influenza elleni védőoltásnak jelenleg több fajtája is elérhető. Hogy melyiket és mikor érdemes beoltatni, abban dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa segít.
„A védőoltások többsége az idei évben úgynevezett trivalens vakcina, amely tartalmazza a 2009-es H1N1 vírustörzset, valamint H3N2 altípusú influenza A, továbbá az influenza B vírusokból származó antigént is. Elérhető még a tavalyi pandémiás törzset tartalmazó - a szezonális influenza ellen védettséget nem adó - úgynevezett monovalens vakcina is, külön oltási indikációval. A három törzset tartalmazó oltóanyaggal mindenkit javasolt oltani, de különösen a veszélyeztetett csoportoknak hívjuk fel a figyelmét az oltás javaslatára” - mondta a doktornő.
A fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportok:
- 3 évesnél idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett betegek: idült légzőszervi betegségben szenvedők és asztmás betegek, szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget), a veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is), a krónikus máj- és vesebetegek, valamint az anyagcsere-betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vagy súlyos elhízottak);
- várandós nők a terhességi héttől függetlenül;
- azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik;
- ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt személyek;
- tartós szalicilát-kezelésben (Aszpirin) részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt);
- 65 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül;
A oltási célcsoportba tartoznak továbbá a fenti kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek, egészségügyi dolgozók.
Tudni kell, hogy a védőoltás nyújtotta védettség körülbelül 10 nap, két hét alatt alakul ki. Ez főként azok számára fontos, akik a foglalkozásukból adódóan - például a kórházi dolgozók és pedagógusok - könnyebben megfertőződhetnek. Az oltás idejét és az oltóanyag mennyiségét mindig az orvos határozza meg.
A védőoltást érdemes minden évben újra beadatni, hiszen a védettség normál esetben egy évig tart, valamint az is előfordulhat, hogy az előző évhez képest idén a vírus egy másik fajtája fertőz. Korábban a hagyományos és a H1N1 influenza elleni védőoltásokat külön-külön kellett beadatni: az oltás ugyan történhetett egy időben, de más-más testtájra. A szezonális influenza főként az idősebb korosztályra, a H1N1 pedig inkább a fiatalokra veszélyes, mégis a kombinált védőoltás a leginkább ajánlott. Az új vakcina segítségével csak egyszer kell szúrni ahhoz, hogy minkét betegség ellen védekezhessünk. Az influenza és a gennykeltő baktérium okozta tüdőgyulladás csaknem azonos kockázati csoportba tartozó személyeket veszélyeztet, és az influenza szövődményei között igen gyakoriak a másodlagos fertőzések a tüdőben. Indokolt tehát az influenza elleni védőoltásra jelentkező, idült szív-, keringési, légzőszervi és anyagcsere-betegségben szenvedőknek, a csökkent védekező képességű felnőtteknek és a 60 éven felülieknek javasolni a „pneumococcus” elleni védőoltást is. Ehhez a gyógyszertárakban rendelkezésre állnak a vényre felírható, térítésköteles oltóanyagok.
„Az influenza elleni védelem során nem szabad megfeledkeznünk az egyéb védekezési módokról sem. Egészséges életmóddal, rendszeres sportolással megerősíthetjük immunrendszerünket, így ellenállóbbak leszünk a betegségekkel szemben. Influenzás időszakban kerüljük a zsúfolt helyeket, gyakran mossunk kezet, az irodában és otthon is többször szellőztessünk” - tette hozzá a doktornő.
Forrás: morpho.hu
Nem fogyott el a H1N1 védőoltás, most összekombinálták a szezonálissal. 
Én az idén se adatom be, mint ahogy tavaly se. .jpg){kind=small}