„Borzasztó, már megint bepisiltél!” Ez az a mondat, melytől a gyermek már akkor fél, mielőtt elhangozna. Mert nem akart Ő bepisilni, de hiába, a baleset mégis megtörtént. A türelmetlenség, a büntetés, az állandó figyelmeztetés csak felerősíti a tünet előfordulását - vallja Dr. Kelemen Lajos klinikai szakpszichológus, aki remek módszert ajánlott egy szolnoki konferencián, hogyan lehet egy nem kívánatos szokást (ilyen pl. az ágybavizelés, a körömrágás) vagy magatartást (hyperaktivitás) megváltoztatni a gyermeknél. Szerinte a tünetek megszüntetésének folyamata van. Mindenek előtt értelmezni kell a gyereknek, mi történik benne, ezáltal csökken az ismeretlentől való félelme, ugyanakkor függetlenítjük a személyiségtől a tüneteket. Az éjszakai bepisilős picinek pl. azt mondhatjuk: „Nem vagy te bepisilős, csak az őröcskéid, akik vigyázzák a csapokat, azok lusták. Ha este lefekszel aludni, az őröcskék is elalszanak, a csap meg nyitva marad.” A gyerek ezt megérti és nem önmagát hibáztatja.
A célmeghatározás a következő lépés, amikor reményt keltünk a javulásra: „Ne aggódj, Te majd megszabályozod az őröcskéket és nem lesz több bepisilés!” A pszichológus szerint fontos a gyerek bevonása a terápiás folyamatba: „Tudod, mit? Parancsold meg azoknak az őröknek, hogy jól dolgozzanak és ébresszenek fel, ha pisilni kell!” Esténként pedig érdemes ezt a „parancsot” hangosan el is mondani a gyermeknek, az önszuggesztió ugyanis segít a felébredésben: "Őröcskék, ügyesek legyetek, ébresszetek fel, ha pisilni kell!" Persze, ugyanolyan segítség a nappali hólyagtréning is, mely a záróizmokat erősíti. A szülőnek természetesen partnernek kell lennie a folyamatnál, a környezet bevonása ennél a módszernél kikerülhetetlen. És ha reggel száraz a lepedő, akkor a gyermek kapjon egy nagy piros pontot saját gyártású naptárába, hiszen ügyesen megszabályozta az őröcskéket, így erősítjük meg végül sikerében. És mi van akkor, ha mégis nedves az ágy? Akkor is legfeljebb azt mondjuk: „Ejnye, ezek az őröcskék ma milyen lusták voltak!”
Persze, kell egy kis fantázia a szülő részéről, hogy fia vagy lánya problémájára megtalálja az egyénre szabott mesét, de ugyan, ki ismerné jobban saját gyermeke érdeklődését, mint anya vagy apa? A módszer nagy előnye, hogy elkerülhető az esetleges gyógyszeres kezelés és a terápia során még közelebb kerülhet egymáshoz szülő és gyermeke.
A 2011. februári cikkíró pályzázatra beküldött írás.