Ennek hátterében az áll, hogy amíg a nyugat-európai országok lakói ismerik érintettségüket, addig a laktózérzékenységben szenvedő magyar lakosság döntő része nem is tudja magáról, hogy ebben az egyre gyakrabban előforduló problémában szenved. A helyzetet súlyosbítja, hogy az informáltság hiányából adódóan azok, akik tisztában vannak laktózérzékenységükkel, azt gondolják, hogy teljesen le kell mondaniuk a magas és optimális kalcium, fehérje, foszfor, valamint A-, D-, E-, B1-, B6-, B9-, B12 és C-vitamin tartalmú tej és tejtermékek minden formájáról. Pedig a problémára van megoldás, de míg az Európában megvásárolt tej és tejtermékeknek már 2-5%-a laktózmentes, addig Magyarországon mindössze 0,5%-ot tesz ki e speciális tejek és tejtermékek forgalma. Ezek viszont olyan értékes és hiánypótló élelmiszernek számítanak, hogy a Magyarországon elsőként a Naszálytej Zrt. által gyártott laktózmentes termékcsalád 2011. szeptember 1-jén Magyar Termék Nagydíjat vehetett át a Parlamentben, s elnyerte a Sérültek.hu Magazin Odafigyelés-díját.
A laktóz vagy tejcukor olyan összetett cukor, melyet közvetlenül nem tudunk megemészteni, csak miután a szervezetünk által termelt laktáz nevű enzim lebontotta egyszerű cukrokká. A laktózérzékenységben szenvedők szervezetéből hiányzik a tejcukrot lebontó laktáz enzim, vagy termelődésében zavar keletkezik, aminek következtében az elfogyasztott tejben lévő tejcukor nem szívódik fel szervezetükben. A laktózérzékenyek esetében tejtermék fogyasztása után hangos bélkorgás, puffadás, szélgörcs, hányinger, hasi görcsök és hasmenés okozhat kellemetlenséget, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek.
Magyar betegstatisztikák szerint az általános iskolások (6-14 év) 6,2%-a, a serdülők és fiatal felnőttek (15-29 év) 6,62%-a és a felnőttek (30-49 év) 14,66%-a szenved laktóz intoleranciában, egyes szakértői tanulmányok azonban 20-30% közé teszik az érintett személyek arányát, vagyis 2-3 millió magyar szenvedhet tejcukor-érzékenységben. Ezt támasztja alá a mindennapi klinikai gyakorlat is, ahol a gasztroenterológiai szakrendelésen megforduló betegek igen jelentős része olyan tünetekről számol be, amelyeket akár egy ki nem mutatott laktózérzékenység is okozhat.
„Sajnálatos módon a tejcukor-emésztési zavarban szenvedők legfőbb terápiája a diéta, holott a tejtermékek teljes elhagyása, a tej egyéb értékes ásványi anyag- és vitamintartalma miatt, bizonyos tápanyagok hiányos bevitelét, megfelelő pótlás nélkül pedig hiánybetegségeket eredményezhet, a kalcium és D-vitamin hiánya például akár oszteoporózist is” - mondta Pálfi Erzsébet dietetikus, a Semmelweis Egyetem Dietétikai tanszékének oktatója.
„A megfelelő információ hiányából adódóan sokan nem tudják, hogy a laktózérzékenyeknek ma már nem kell nélkülözniük étrendjükből az egészséges tejet és tejtermékeket” - tette hozzá a dietetikus szakember.
Magyarországon elsőként egy 100%-ban magyar tulajdonú cég, a Naszálytej Zrt. készített fogyasztóinak laktózmentes tejet, melynek 100 grammjában kevesebb, mint 0,1 grammnál is alacsonyabb a tejcukor mennyisége. Ezt a fejlesztést egy, a cégen belül született magyar szabadalom tette lehetővé, s a cég 15 éve dolgozik a laktózérzékenyek fogyasztói igényeinek minél szélesebb körű kielégítésén. Ennek és az ezt követő folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már a tejcukor-érzékenységben érintetteknek lehetőségük van többféle laktózmentes tej és az ebből készülő tejtermékek közül választani.
A laktózmentes tejtermékek gyártása során - egy speciális eljárás segítségével - laktáz enzim hozzáadásával a tejben lévő tejcukor lebontása már a termék elfogyasztása előtt megtörténik. Így a laktózérzékeny fogyasztó számára is emészthetővé válik a tejtermék. E folyamat - az enzimes hidrolízis - során a mikroorganizmusokból kivont ß-galaktozidáz enzim a tejhez adagolva glükózra és galaktózra bontja a tejcukrot, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet.
„Európai összehasonlításban Magyarországon kifejezetten alacsony a laktózmentes tejtermékek részaránya - mondta Kuk Titus, a Naszálytej Zrt. vezérigazgató-helyettese. „Külföldön, ahol az egészségügyi szervezetek már korábban tudatosították a lakosságban a betegség jellemzőit, az érintettek nagyobb része ismerte fel betegségét és fordult laktózmentes tejtermékekhez. A mi célunk az, hogy a magyar lakosság figyelmét is felhívjuk erre a hiánybetegségre és ezzel párhuzamosan megoldást kínáljunk arra, hogy se a tejet, se tejtermékeket ne kelljen nélkülözniük étrendjükből” - tette hozzá a szakember.
Magyarország első, laktózérzékenyek számára létrehozott Magic Milk termékcsaládjából a 2,8%-os laktózmentes friss dobozos tejet, a legújabb, Tetra Gemina Aseptic dobozba csomagolt laktózmentes UHT tejet, a laktózmentes tejfölt, túrót, valamint a laktózmentes túródesszertet 2011. szeptember 1-jén Magyar Termék Nagydíjjal tüntették ki. A most díjazott finomságok mellett a tejcukor-érzékenyek számára Tetra Gemina Aseptic csomagolású laktózmentes habtejszínt, joghurtot és 1,5%-os friss dobozos tejet is készít a vállalat. Ezzel a Naszálytej Zrt. biztosítja a legszélesebb laktózmentes termékválasztékot Magyarországon.
Laktózmentes tejtermékekkel az intoleranciában szenvedő 2-3 millió ember is hozzájuthat a tejhez, az emberiség egyik legfőbb táplálékához. A tejfogyasztást dietetikus szakértők is az egészséges étrend részeként határozzák meg, mivel az emberi szervezet legkönnyebben a tehéntejből jut kalciumhoz, a fehérje, a kalcium, a D vitamin, a foszfor, a tejzsír ugyanis csak a tejben található meg együtt, a megfelelő arányban. Ennek ellenére, a Tetra Pak Hungária Kft. 2011-ben készült felmérése szerint, a magyar lakosság mégis mindössze 1,8 dl tejet fogyaszt naponta, a szakértők által javasolt napi fél literrel szemben, ami jórészt a laktózérzékenység nagy arányú elterjedtségével is magyarázható. A laktózmentes tej és tejtermékek egyik legnagyobb előnye, hogy mindenki fogyaszthatja, így akkor sincs szükség a külön sütésre, főzésre, ha a családban csak egy fő szenved laktózintoleranciában.
Forrás: Premier Kommunikációs Iroda
3 millió magyar szenved laktózérzékenységben |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |