A szívinfarktus kockázata megbecsülhető

Mit lehet megbecsülni?

A kardiológiában a kockázatbecslés a szív- és érrendszeri megbetegedések várható előfordulását vizsgálja. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Nem ritka, hogy a betegek nem tudnak magas vérnyomásukról, illetve arról, hogy ez milyen súlyos fokú. A magas vérnyomás, magas koleszterin vagy a cukorbetegség minden formája - még az enyhe is - hamar károsítja a mikrocirkulációt, melynek kimutatása fontos a kockázatbecslésnél.

A kockázatbecslés tulajdonképpen egy olyan matematikai számítás, amely összeveti a kardiológiai szempontból veszélyesnek ítélt, igazolt kockázati tényezőket. Természetesen a nagyobb súllyal számító tényezőket nagyobb mértékben veszik számításba. Az alapállapot felméréséhez szükség van egy teszt kitöltésére és orvosi vizsgálatokra is, a végeredményből pedig kiderül, hogy a következő öt évben mi az adott személy esélye egy súlyos, akár életet veszélyeztető betegségre.

Kockázati tényezők, amelyeken nem változtathatunk

A genetika szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nem sem, ugyanis közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytetető faktorok is jelen vannak az életében, meg kell fontolnia a fogamzásgátlás módját. - ismerteti dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa.

Ami életmóddal befolyásolható

A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya erősen hathatnak a betegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolhatók. Az étkezési szokásainkra jellemző túlzott sóbevitel, a magas telített zsiradék tartalmú kalóriadús ételek fogyasztása, valamint a szükségesnél kevesebb friss zöldség- gyümölcs bevitele. Mindez népegészségügyi jelentőségű probléma, mely hozzájárul hazánk rossz halálozási adataihoz.

Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres ellenőrzésre szorul, a további rizikótényezők időben történő észlelése és hatékony befolyásolása céljából.

- A modern orvoslás fontos alapköve a prevenció. A szívbetegeknél a megelőzés értelme, hogy a kórkép rosszabbodását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését előzzük meg, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. A másodlagos megelőzésnek is fontos része a rizikók csökkentése, dohányzás elhagyása, egészséges étrend, testmozgás és az anyagcserét tükröző labor értékek és a vérnyomás normalizálása. A világon egységesen állapítják a célértékeket és a kezelési stratégiát. – mondja a szakember. - Az elsődleges prevenciót az egészségeseknél alkalmazzuk, hogy a szív- és érrendszeri történést megelőzzük. Olyan egészségeseknél, akik sok rizikóval rendelkeznek, és így nagyon veszélyeztettek, a célértékek elérése a cél...

A kardiológiai kockázatbecsléssel nem csak az egyének és a családok kerülhetnek ki egy-egy komolyabb betegséget és ezzel jövedelem-kiesést, de a gazdaságnak, a munkaadóknak is olcsóbb a megelőzés, mint a kezelés.

Forrás: www.oxygenmedical.hu