"Aki másokat ismer okos. Aki önmagát ismeri bölcs. Aki másokat legyőz erős, aki önmagát legyőzi hős" (Lao-ce)
V. Tévhit
A pajzsmirigybetegeknek életük végéig kell a hormon készítményeket szedni
• Mikor kell tartósan, esetleg élete végéig szedni?
A pajzsmirigyhormon pótló kezelésre akkor van gyakran a beteg élete végéig szükség, ha:
- A beteg pajzsmirigyének nagy részét valamilyen okból műtéti úton eltávolították
- A beteg nagy dózisú izotóp kezelésben részesült
- A hosszú évek során valamilyen gyulladás leggyakrabban autoimmun folyamat), ill. vegyszerek hatására a pajzsmirigy jelentős része elpusztult
Amennyiben a gyulladásos folyamat (korábbiakban már utaltam rá) oka kiderül és megfelelő kezelésben részesül, akkor nem kell a betegnek élete végéig a gyógyszert szedni.
• Mikor kell a dózison változtatni?
Miként azt fentebb hangsúlyoztam, a pajzsmirigy funkció, a hormon iránti igény a betegség egyes szakaszaiban (pl. terhesség) változhat, ezért a dózis változtatására kerülhet sor. A meddőség, a terhesség esetén más-más egyénre szabott dózisra van szükség. Ezt még akkor is hangsúlyozom, ha napjaink orvosi gyakorlata az uniformisszerű ún. protokollkezeléseket helyezi előtérbe. Arról már korábban írtam, hogy „miképpen kell téliesíteni a pajzsmirigyet”. Ez azt jelenti, hogy télen a dózis emelésére, a nyári kánikulában pedig csökkentésre van szükség. Feltétlen egyéni mérlegelést kíván, ha a betegnek más betegsége is van (ez a leggyakoribb eset!).
Melyek a leggyakoribb esetek?
- Szívbetegségek, magas vérnyomás: általában a dózis csökkentése szükséges, ha ritmuszavar áll fenn.
- Menzesz zavarokban szenvedőkben a dózis emelése válhat szükségessé
- Csökkent libidó esetén növelni célszerű a dózist
- Nagyfokú aluszékonyság fennállásakor – amennyiben a pajzsmirigyműködés korábban már csökkent volt- szintén több gyógyszerre van szükség
• Mikor lehet a pajzsmirigyhormon kezelést elhagyni?
A betegeim nagyon meglepődnek, amikor a gyógyszeres kezelés felfüggesztésének kérdése felmerül. Amennyiben a pajzsmirigy működése a korábbi kezelések hatására normalizálódott és az autoimmun folyamata megszűnt, akkor a kezelés felfüggesztése, majd elhagyása indokolt. Mivel az alapbetegség fellángolhat, ezért az évenkénti endokrin kontroll vizsgálat indokolt ilyen esetekben is.
Mi az őssejtek („stem cells”) szerepe, remény a gyógyszer teljes elhagyására?
Fiatal orvosként már foglalkoztam az őssejtek („stem cells”) izgalmas kérdéskörével. Mára ez a kérdés „divatos” lett és a bulvársajtó mindennapi témájává vált. Az állatkísérletek már igazolták, hogy egerekben az őssejtek és a stimuláló faktorok bevitelével a pajzsmirigysejtek „újjászületése” elvégezhető (Ningyi Jiang és mtsai Differentiation of E14 Mouse Embryonic Stem Cellsinto Thyrocytes In Vitro . Thyroid Volume 20, Number 1, 2010). Kétségtelen, hogy emberben még ez az eljárás nem számít „rutin” jellegűnek (1. ábra).
1. ábra Az emberi őssejtek tenyésztése ás pajzsmiriggyé alakulása.
Mit tehetünk már ma?
- A műtétek során a betegek saját pajzsmirigyét lefagyasztják és később a bőr alá visszavarrják (reimplantatio) (Toni R. és mtsai: The bioartificial thyroid: a bio-technological perspective in endocrine organ engineering for transplantation replacement. Acta Biomed. 2007;78 Suppl 1:129-55.).
- Az őssejtek védelmét szolgálják bizonyos kezelési eljárások (pl. a szelén kezelések bizonyos formái) is.
A legfontosabb értelemszerűen a megelőzés kérdése.
Mikor kérjük szakember segítségét?
- Ha a családban pajzsmirigy vagy más immunológiai betegség előfordult
- Ha olyan menzeszzavar van, amelynek oka nem derült ki
- Ha meddőség áll fenn (nemcsak a nőknél, de férfiaknál is!)
- Ha nem magyarázható hízás, ill. fogyás alakult ki
- Ha a jelentős hajhullás nem vagy alig befolyásolható
- Ha „ismeretlen” eredetű szívritmuszavar áll fenn
- Ha más autoimmun betegség: bőrpigmentzavar (vitiligo), cukorbetegség, bélgyulladás, ízületi gyulladás áll fenn.
- Ha a tartós szemgyulladás oka nem derült ki
- Ha allergiás eredetű betegségei vannak
A fentiek alapján ma is alapvető igazság, hogy ”A gyógyulni akarás a gyógyulás része” (Seneca)
Prof. Dr. Balázs Csaba
A cikksorozat további részei:
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 1. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 2. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 3. rész
Öt tévhit a pajzsmirigy betegségeiről - 4. rész
.jpg){kind=small}