Szóbeli erőszak, megfélemlítés, elszigetelés, mozgásszabadság korlátozása, anyagi erőszak, testi erőszak, szexuális erőszak. Az erőszak fokozatai. Talán el sem hinnénk, hány embert érint mindez, zömében nőket és gyerekeket. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium SEBEK 2 című tanulmánykötetének bemutatásával helyzetképet adott az elmúlt időszak feladatairól és eredményeiről, amelyeket a családon belüli erőszakot elszenvedők védelmében tett. A sajtótájékoztatón megszólaltak a krízisellátó program szakemberei: Ádámné Dunai Irén, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese; Herczog Mária, a szociológia tudomány kandidátusa, a könyv lektora; Urbán Erika, a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány kuratóriumi elnöke; valamint Rácsok Balázs, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonának vezetője Miskolcon. A szakértők elmondták, hogy ugyan folyamatosan nő az ellátottak száma, ez csupán töredéke a ténylegesen bántalmazottak számának. A többség még mindig nem tudja, hova forduljon, vagy nem mer segítséget kérni.
A család fogalma egyet jelent a szeretettel, biztonsággal, elfogadással. Többségünknek.
Ám vannak, akiknek e szóról a rettegés, a félelem és az erőszak jut először eszébe.
Nemzetközi civil szervezetek adatai szerint a nyugat-európai és az észak-amerikai térségben három nőből kettő szenved fizikai, pszichikai és/vagy szexuális bántalmazástól. Minden második fizikai erőszaktól. Vajon mi a helyzet Magyarországon?
A NETZSARU adatai alapján 2008-ban országosan 11205 esetben rendeltek el nyomozást családon belüli erőszaknak tekinthető bűncselekmény ügyében. És ez csupán a jéghegy csúcsa. A jelenség természetéből fakadóan, a családon belüli erőszakról nincsenek pontos ismeretek, adatok, hiszen az esetek jelentős része otthon, intim, zárt közösségen belül, a csukott ajtók mögött történik. Mégis a rendőrség, bíróság, ügyészség; a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok; a települési önkormányzatok; az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a Gyámügyi Igazgatás szervei; az oktatási és egészségügyi intézmények és a civil, önkormányzati és állami szervezetek statisztikáit, jelentéseit alapul véve valós problémával állunk szemben. Sajnos a családon belüli erőszak nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A gyermekek, nők, öregek, gyengébbek bántalmazása számos családban a napi „rutin” része, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a kutatások szerint, azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre.
A nők ellen elkövetett, illetve családon belüli erőszak ráadásul a mai napig tabu téma Magyarországon, amelynek mielőbb véget kell vetni. Tudatosítani kell az emberekben, hogy mindenfajta erőszak elkövetése és annak szemlélőként való eltűrése büntethető. Bár kívülállóként nehéz eldönteni, hol a határa más család életébe való beavatkozásnak, mégis fel kell hívni a közvélemény figyelmét, hogy a nők elleni, családon belüli erőszak nem magánügy, hanem emberi és büntetőjogi, esélyegyenlőségi, szociális, gazdasági és egészségügyi kérdés is egyben.
Van segítség!
A krízisellátó modellprogram 2005-ben kezdte meg működését az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére 8 regionális krízisközpont bevonásával, melyek a gyors, hatékony és komplex segítségnyújtást tűzték ki célul a családon belüli erőszak elől menekülő egyének és családok számára. A civil és önkormányzati fenntartású intézmények munkája sokat változott, fejlődött az elmúlt évek során. A program keretében komplex, maximum 2-8 hetes ellátást biztosítanak a rászorulóknak.
A kríziskezelő hálózat intézményeinek elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt akut krízisben lévő gyermekes anyák, egyedülálló nők azonnali befogadása, közreműködése a fenyegetettség megszüntetésében. Lényeges megemlíteni, hogy biztosítja a bántalmazott szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, gondozási-nevelési lehetőséget. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról gondoskodik. Fontos kiemelni, hogy a központok a reintegrációs ellátás keretében fokozatosan felkészítik a befogadottakat az önálló életvitelre, támogató családi és társadalmi kapcsolatok ápolására, illetve kialakítására. Mindezt intenzív és professzionális szociális munka, mentálhigiénés és jogi segítségnyújtás, hivatalos ügyintézés, szakemberekkel való konzultáció, esetkonferencia és a krízisellátás megszüntetésére tett előkészületek, tartós lakhatási megoldáskeresés bevonásával, alkalmazásával teszik.
Regionális Kríziskezelő hálózat intézményei:
Régió | Város | Fenntartó |
Közép-Magyarország | Budapest | Magyar Vöröskereszt Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona |
Közép-Magyarország | Budapest | S.O.S.Krízis Alapítvány |
Nyugat-Dunántúl | Győr | Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona |
Közép-Dunántúl | Oroszlány | Önkormányzat Családok Átmeneti Otthona |
Dél-Dunántúl | Kaposvár | Borostyánvirág Alapítvány |
Dél-Alföld | Szeged-Szentmihály | Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Családok Átmeneti Otthona |
Észak-Alföld | Nyíregyháza | Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona |
Észak-Magyarország | Miskolc | Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona |
Nyugat-Dunántúl | Mosonmagyaróvár | Lehetőség Családoknak 2005. Alapítvány Családok Átmeneti Otthona |
Közép-Magyarország | Törökbálint | Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Shelter-ház |
Kelet-Magyarország | Szolnok | Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona |
Ki kell még emelni a 2006 elejétől működő Shelter-ház szerepét, amely a bántalmazott nők, valamint bántalmazott anyák és gyermekeik biztonságos elhelyezést biztosítja. Az intézmény címe és elérhetősége titkos, az áldozatok az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálaton (OKIT) keresztül kapnak segítséget és elhelyezést. A Magyarországon egyedüli, országos illetékességű intézmény célja, feladata a nők elleni, családon belüli erőszak áldozatai életének, testi épségének és biztonságának védelme az azonnali férőhelykereséssel.
Ádámné Dunai Irén, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: „A 45/2003-as Országgyűlési Határozat előírja a minisztériumok számára, hogy milyen feladatokat kell ellátnia a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése területén.
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004-ben kísérleti jelleggel elindította Budapesten az első krízisközpontot, mely munkaidőben (8-16.30-ig) fogadta a bántalmazottakat, valamint telefonon nyújtott segítséget.
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium olyan stratégiát dolgozott ki, mely az országot lefedő krízisközpontok létrehozását, 24 órás telefonszolgálatot, valamint a súlyosan bántalmazott nők és anyák részére titkos ház működtetését tartalmazta. A modellprogram 2005. január 1-től indult el.”
Adatok az ellátás igénybevételéről
Napjainkra a kríziskezelő központok gyakorlatilag 100 százalékos kihasználtsággal működnek, ami az egyre növekvő igény mellett annak köszönhető, hogy a férőhelyek koordinálását az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpont tartja kézben. A felszabaduló férőhelyeket így akár pár órán belül igénybe vehetik az újonnan jelentkező bántalmazottak.
A krízisellátást igénybe vevők 2005-2009 I. félév között
2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 I. félév | Összesen | |
Nők száma összesen | 176 | 278 | 405 | 433 | 234 | 1534 |
Ebből bántalmazott anya | 146 | 220 | 341 | 380 | 197 | 1284 |
Ebből bántalmazott egyedülálló nő | 30 | 58 | 64 | 53 | 37 | 242 |
Bántalmazott gyerek | 284 | 445 | 762 | 858 | 433 | 2782 |
Bántalmazott férfi | 3 | 3 | 12 | 12 | 11 | 41 |
Gyerekes apa | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 |
Bántalmazott teljes család | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 | 8 |
Összesen: | 463 | 727 | 1179 | 1303 | 687 | 7141 |
Forrás: Központok éves beszámolói
A kitartó, elhivatott munkának köszönhetően évről évre nő az ellátásban részesülők száma. Jelentős és figyelemfelkeltő adat a bántalmazott gyerekek számának drasztikus emelkedése. Az intézmények tapasztalata szerint egyre több gyerek válik bántalmazás szemtanújává, vagy még rosszabb esetben elszenvedőjévé. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetettségének minősül az is, ha a szülők agresszív viselkedése a gyerekek előtt zajlik, illetve arról tudomásuk van.
Kiköltözés kríziskezelő központból:
Kiköltözés helye: | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |
Ismeretlen helyre távozott | 3,0% | 2,0% | 2,0% | 3,0% |
Családok Átmeneti Otthonába | 38% | 44% | 41% | 43% |
Család, rokonság általi lakhatási megoldás | 20% | 12% | 11% | 13% |
Albérlet, szobabérlet | 17% | 10% | 8% | 10% |
Női szálló | 1,0% | 1,0% | 0,2% | 0,7% |
Vissza a bántalmazóhoz | 19% | 29% | 28% | 23% |
Vissza a saját ingatlanába (a bántalmazó elköltözött) | 2,0% | 2,0% | 9,8% | 7,3% |
Összesen: | 275 fő | 309 fő | 679 fő | 772 fő |
Forrás: kríziskezelő központok
Fontos megjegyezni, hogy az ellátottak elég magas százaléka tér vissza bántalmazójához. Ennek több oka is lehet, úgy mint a gyerekek érzelmi kötődése az apához, a bántalmazott érzelmi labilitása, kötődése, a bántalmazó zsarolása, félelem az újtól, a jövőtől, a bizonytalantól, a megélhetés, lakhatás elvesztésétől.
Amennyiben egy nő úgy dönt, hogy visszatér a bántalmazóhoz, minden esetben menekülési és biztonsági terv készül számára, melyben megpróbálják felkészíteni egy következő lehetséges bántalmazás elkerülésére. Amennyiben a bántalmazásban gyerekek is érintettek, még hazaköltözésük előtt értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársát is az esetről. Mindezek ellenére, a tapasztalatok szerint a visszaköltözött családok 20-30 százaléka újból menekülni kényszerül és ismételten felkeresi a krízisközpontokat.
A rokonokhoz, családtagokhoz kiköltözők esetében a bántalmazottak helyzete nagy százalékban megnyugtatóan rendeződik, a család biztonságban érzi magát, a természetes támogató rendszer hatékony segítséget nyújt. A bántalmazott családok több mint 40 százaléka azonban családok átmeneti otthonába költözik tovább. Hatékonyabb segítségnyújtást eredményezne, ha a központok értesülhetnének a kiköltözött családok későbbi sorsának alakulásáról, így a jövőbeli tervek szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályának segítségével valamennyi kríziskezelő központ plusz státuszt kap arra, hogy nyomonkövesse a kiköltözött egyének, családok további életét.
A kiadványról
Bár a kiadvány elsősorban szakembereknek szól, valamennyi a témára nyitott és érdeklődő számára hozzáférhető - kereskedelmi forgalomba nem kerül, közvetlenül a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól igényelhető. Az írások hitelesen mutatják be azt a komplex tevékenységet, amelyet a családon belüli erőszak elől menekülők érdekében a krízisközpontok munkatársai végeznek.
A szakemberek tájékoztatásán túl kiemelt cél a lakosság figyelmének felkeltése is, hiszen fontos tájékoztatást nyújtani azokról a magatartás mintákról, amelyek minden felnőtt embertől elvárhatóak, ha erőszakos, bántalmazó magatartást tapasztal a környezetében.
Látni kell, hogy 2005 előtt a bántalmazottnak esélye sem volt arra, hogy szakképzett csapat segítse őt abban, hogy helyzete javulhasson, problémája megoldódhasson. 2005 előtt nem volt rá mód, hogy bekopogtasson és bekerüljön egy Kríziskezelő Központba, ahol akár éjjel, akár hétvégén is, azonnali segítséget kérhet és kaphat. A programban részt vevő valamennyi szervezet és személy célja, hogy minél több bántalmazotthoz eljusson a hír, VAN SEGÍTSÉG! Merjenek segítséget kérni és tudatosítsák magukban azt, hogy létezik megoldás a családon belüli erőszak kivédésére.
Elérhetőségek
A Kríziskezelő Központok a nap 24 órájában készen állnak, hogy fogadják a hívásokat, jelzéseket, illetve hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedésekről az OKIT minden esetben visszajelzést kap.
A kapcsolattartás módja interneten (www.krizistelefon.hu) és telefonon (06-80-20-55-20) keresztül egyaránt történhet.
***
Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály küldetése:
A nők és férfiak közti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítése minden intézkedésben.
Az EU Bizottság 2006-2010-ig szóló, a nők és férfiak közti egyenlőség elősegítését célzó ütemtervében az alábbi prioritásokat fogalmazta meg:
- a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése
- a szakmai, a magán- és családi élet fokozottabb összehangolása
- egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a döntéshozatalban
- a nemi alapú erőszak és az emberkereskedelem felszámolása
- a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a társadalomban
- a nemek közötti egyenlőség támogatása az EU-n kívül
Az osztály munkája során e prioritásokat a legmesszebbmenőkig szem előtt tartja és törekszik azok megvalósítására együttműködésben a civil szervezetekkel, érintett minisztériumokkal, az Unióban egyedüliként mind a 6 területet felvállalva.
Az osztályt Ádámné Dunai Irén főosztályvezető-helyettes vezeti.
Levelezési címük:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály
H-1054 Budapest, Alkotmány u. 3.
Telefon: +36 1 428 9770 Fax: +36 1 428 9772
www.szmm.gov.hu