Észlelési zavarok
Mi okozhatja őket? Ez nem mindig egyértelmű, hiszen kialakulhatnak veleszületett hiányosságok, fejlődési rendellenességek következtében is, de látás- és halláskárosodás is okozhatják.
Miben nyilvánulnak meg ezek?
- Vizuális észlelési zavarok állhatnak fenn, ha a gyermeknek a legegyszerűbb tevékenységet egyben látnia is kell, hogy el tudja végezni, nehezen ismer fel és sorol be különböző formákat és figurákat.
- Auditív (hallásbeli) észlelési zavarok esetén először is szögezzük le, hogy a gyermek nem nagyothalló, hanem a hallott dolgok megértésével van gondja. A két dolog nem ugyanaz, és míg az egyik halláskárosodásra utal, a másikat következők jellemzik: könnyen elterelhető a gyerek figyelme, hiszen a fonetikus ingereket nem tudja besorolni a „fontos” és a „nem fontos” kategóriákba. Hangosabban beszél, mint ahogyan azt a háttérzaj megkövetelné, a hangkazetták sem kötik le, hiszen a történet megértéséhez vizuális ingerre is szüksége lenne. A képeskönyvekre még kisiskolás korában is szüksége van, a hosszabb történeteket el sem kezdi elolvasni, hallgatni sem szereti. Továbbá felcseréli a betűket és a mondatalkotása is helytelen, általa ismert szavak esetén sem hallja ki a szó kezdőhangját. A megszokottnál agresszívabban reagálhat, ami a szűk verbális szókincsre vezethető vissza.
- Testi jellegű észlelési zavarok állnak fenn, ha a gyermek nehezen adagolja saját erejét, könnyen túlértékeli azt, olykor esetlen, ügyetlen, bizonyos dolgok érintését kényelmetlennek ítéli meg, (például víz a zuhanyrózsából, fűbe ülni stb.), rosszul ítéli meg a hőmérsékleteket.
Ezen tünetek ismeretében felismerhetővé válnak azok a problémák, melyekkel már specialistához kell fordulni, persze érdemes előtte kizárni a halláskárosodás, látászavarok (rövid-, távollátás), idegrendszeri károsodások lehetőségét, hiszen ezeket másképp kell kezelni.
A terápia ez esetben is a szülők bevonásával valósul meg, a gyengeségek erősítését megcélozva. Minél előbb orvosoljuk a problémát, annál valószínűbb, hogy sikereket érünk el.