A természetes háztartás nagyágyúi

Nagyanyám a háború évei előtt nem ismerte a brutális erejű lefolyótisztítót, sem a hatékony vízkőeltávolítót, és akkor a folttisztítókról még nem is szóltam. Pedig az ő abrosza talán fehérebb volt, és a sparhelt, illetve tűzhelye is mindig ragyogott, a sütő belső falát, pedig még mindig irigyelem tőle, na nem a „tiszta úr” erejétől olyan tiszta. Sokat tűnődtem magamban, hogy csinálta, teknőben mosott, nem volt mosogatógépe, mint nekem, mégis mindenre volt ideje. Nem haboztam sokáig, megkérdeztem, mi a titka. Ő mosolyogva válaszolt, és csak sorolta a jobbnál jobb trükköket és fogásokat, rég elfeledett recepteket.

Number one, a szódabikarbóna

Addig a pillanatig, a fehér port csak úgy ismertem, mint a palacsintatésztába rakott csipetnyi könnyűség, vagy a telt gyomor várva várt segítőjét. Ez a környezetre ártalmatlan anyag, becsületes nevén NaHCO3 igazi csodaszer, rengeteg mindenre jó, jól oldódik meleg vízben és kilónként csak 250.- forint. Az új hűtő szaga jellegzetes, - nekem büdös, ki nem állhatom -, de ha az ember lánya a régi hűtőt pucolja ki, a leolvasztás után ugyanazt a műanyagszagot lehet érezni. Ez volt az első eset, hogy a nagyival való beszélgetés után kipróbáltam az egyik trükkjét. Leküzdöttem minden vágyam, hogy a narancsillatú karcmentes súrolószert használjam, és a fehér porból szórtam inkább a szivacsra. Biztos voltam benne, hogy semmi sem fog történni. Pedig történt, méghozzá olyan gyorsan, hogy nem is hittem az orromnak, és csak hosszas szaglászás után mertem realizálni, hogy a szódabikarbóna, a Nagyi ígéretéhez híven, úgy tünteti el a szagokat, hogy még hírmondó sem marad utánnuk. Juhéjj, gondoltam magamban, ennek fele sem tréfa. Azóta 5 kiló szódabikarbóna csücsül a spejzomban, biztos, ami biztos. De lássuk csak mire jó még ez a fehér arany. A konyhában nélkülözhetetlen segédeszköz az edények tisztításakor. Nem is gondolnánk, hogy a lábosban odaégett ételmaradékot milyen könnyű eltüntetni, ha kevés szódabikarbónát még kevesebb melegvízben feloldva felforralunk. Ha kihűlt, könnyű eltávolítani a nemkívánatos szennyeket, még a rozsdamentes acéledények faláról is. De jó szolgálatot tesz a szódabikarbóna a WC kagyló súrolásánál, a csempék simogatásánál is.

Az esszenciális olajok dícsérete

Apropó illóolajok, belőlük eddig is tartottam otthon, hiszen a téli hónapokban olyan jóleső a fahéj illata a levegőben, azt pedig nagyon kevesen tudják, hogy a természetes 100%-ig tiszta fahéj és citrom illóolajok aromalámpában történő égetésekor megszabadulhatunk egy csomó, ártó, betegséget terjesztő elemtől, hiszen természetes légfrissítőként megölik a vírusokat és bacilusokat. Az illóolajokat nem csak a kozmetikában vagy alternatív gyógymódként lehet alkalmazni, hanem készíthetünk segítségükkel a felmosáshoz használt finom illatú, természetes tisztítószert. A felmosó-víz receptje a következő: 1 vödör melegvíz, 1 teás kanál bórax (bórsav), 3 evőkanál fehér ecet, vagy almaecet, 2 evőkanál szódabikarbóna, 2 teáskanál természetes folyékony szappan, 10 csepp levendulaolaj, 10 csepp citromolaj, 5 csepp rozmaringolaj. Az illóolajokat fantáziánk és kedvünk szerint alkalmazhatjuk. Felületek és a levegő tisztítására nekem a következők váltak be: levendula, citrom, narancs, grépfrút, rozmaring, eukaliptusz.

Olíva, ami mindent visz

Ha már az olajoknál tartunk, akkor meg kell említenem az olívát. Egyszerűen imádom. Káprázatosan csillogó, üde sárgászöld színe mindig is elvarázsolt, ha az izére gondolok egy jó kis francia vinegrette-ben, akkor pedig a nyálam is kicsordul. De hagyjuk az evést. Az olíva nem csak tökéletesen egészséges növényi olaj, hanem az egyik legnagyszerűbb bútorápoló. Mikor olíva és citromlé keverékével töröltem át a fabútorokat, hetekig csillogtak a rajtuk táncot járó napsugarak.

Ecet, az otthonok barátja

Az almaecet, vagy egyáltalán az ecet, a természetes otthon egyik legjobb barátja, éppen ezért, fegyverarzenálunkból semmiképpen sem hiányozhat. A fürdőszobai zuhanykabinunkat szinte megeszi a vízkő. Nap mint nap vízkőoldóval kell bespriccelni a csempét és a kabin ajtaját, hogy ne legyek rosszul a látványkor zuhanyzásnál. Kipróbáltam az összes, boltok polcán álló készítményt, de egyik flakonban rejtező folyadék sem tudta 24 óránál többre száműzni a makacs vízkövet. Már korábban is hallottam az ecet erejéről, így megmámorosodva a reménytől, egy liter 20%-os ecetet locsoltam szét a zuhanyzóban. Nem telt bele egy perc, és az egész lakásban olyan erős ecetszag terjengett, hogy majdnem elájultam. Sebaj, gondoltam, csak pusztuljon a vízkő. Lehet, hogy a sulykot egy kicsit elvetettem, de a siker nem maradt el. Egyébként az ecet tökéletesen csillogóvá varázsolja az oxidálódott réztárgyakat, eltünteti a penészfoltokat, megöli a penészgombákat, fertőtlenít, a mosásnál, pedig ha az öblítővízbe ecetet rakunk, a színek élénkebbek maradnak.

Só, a fehér arany

A sóról a fehér méreg, az éltető őselem jut eszembe, meg, hogy az ősember a mamuthúst is sóval tartósította. De félre a tréfával. A só, a konyhában nélkülözhetetlen, ebben mindenki egyetért. Só és citromlé, vagy szódabikarbóna keverékével azonban kevesen súrolnak manapság, pedig ez a legjobb dörzsölőszer.


Azok az emberek, akik akár csak egy picit is megpróbálnak tudatosabban élni, takarítani, már többet tettek az erdőkért, vizekért, a környezetünkért. A természetes anyagok használatával jókora méregmennyiségtől kíméljük meg testünket, lakásunkat, bolygónkat, arról nem is beszélve, hogy sokkal olcsóbbak, mint az agyonreklámozott kémiai tisztítószerek.

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.