A magyarázat egyetlen mondatban összefoglalható: mert a pénzügyi nevelés nem az állam dolga, nem az állam felelőssége.
Na, ennél azért kicsit jobban is árnyalnám a dolgot…
Érdekes módon nagyon sokan az államtól várják a pénzügyi jövőjük javítását - rögvest, pl. az adósság elengedésével, kedvező végtölesztés biztosításával, stb., de hosszú távon is pl. a kiszámítható törvényi feltételek biztosításával, valamint a pénzügyi intelligencia tanításával, a pénzügyi kultúra színvonalának emelésével. Az azonnali dolgokról sokan vitatkoznak most is, hogy helyes-e, ez elsősorban politikai akarat és számítás kérdése, ebbe most nem mennék bele, mert egy egész kis politológiai vitát lehetne nyitni erről a témáról - pro és kontra. A hosszú távú feltételek körül azonban már jóval több egyértelműség mutatkozik. A törvényi feltételek kialakítása, ezek alapján pedig a kiszámíthatóság, tervezhetőség biztosítása vitán felül állami feladat. De mi van a pénzügyi neveléssel?
Ezzel több bajom is van, mint pénzügyi nevelőnek:
- a korábbi években és most megjelent elképzelések szerint is, a döntéshozók egyenlőségjelet tesznek a pénzügyi kultúra és a pénzügyi ismeretek közé. Pedig ez messze nem így működik!
Az én képletem szerint ugyanis maguk a pénzügyi ismeretek is több részből állnak össze:
-
pénzügyi ismeretek a személyes pénzmenedzsment megalapozásához
-
könyvelési, vállalkozási ismeretek a vállalkozói szemlélet, ill. a kockázatkezelés megalapozásához
- fogyasztóvédelmi-jogi ismeretek az (ön)tudatos pénzügyitermék-fogyasztó identitásának megalapozásához.
Talán az elsőről még volt is szó az illetékesek koncepcióiban is. Előfordul az is, hogy szakközépben tanítják a másodikat is, legalábbis magát a könyvelést.
De a SZEMLÉLETET, a GONDOLKODÁST, vagyis a PÉNZÜGYI INTELLIGENCIÁT, azt tuti nem! Márpedig anélkül egyetlen tankönyvi ismeret sem fog életre kelni a gyerek fejében.
2. a magyar iskolarendszernek az a sajátja, hogy egyentudást kapnak a gyerekek. (Jujj, már hallom, ahogy sok pedagógus felszisszen, de azért azon ne vitatkozzunk, hogy alapvetően még most is a poroszos iskolarendszer módszerei dívnak, elég, ha csak a frontális tanítás dominanciájára gondolunk. Valahogy ezért sem tudott nálunk mély gyökeret verni a kompetenciaalapú tanítás sem, bár sok biztató kezdeményezés, mi több, helyenként komplett rendszerek is működtek.) Az önállóságot, a kreativitást nem kimondottan támogatandó viselkedésnek tartja, márpedig a pénzügyekhez éppen kreativitásból és önállóságból kell rengeteg.
3. a pedagógus, aki egyik nap joggal tiltakozik a kevés, megélhetését nehezen biztosító fizetése ellen, mennyire lesz hiteles a gyerek szemében, mint a stabil pénzügyi életvitel megalapozója?
4. ha valamilyen oknál fogva a lelkiismertes pedagógusok veszik is maguknak a fáradságot, és élvezetessé, tanulhatóvá is teszik a gyerekeknek a pénzügyi ismereteket, akkor is mi lesz? Ha a gyerek nem ugyanazt látja otthon, mint amit a suliban tanul, akkor max egy nagy katyvasz lesz a fejében az egészből. Ha a suliban meg is próbálják neki megtanítani, hogy a takarékosság fontos, mert így megtakarításokat épít, azokból anyagi biztonságot szerez, mert nem adósodik el, de otthon azt látja, hogy mindent meg tudnak venni, mi szem-szájnak ingere - csak hitel kell hozzá -, akkor szerinted fog a gyerek fogat összeszorítva takarékoskodni? Lemondana egy időre bármiről is, hogy majd egy kicsit később, amikor már lesz rá elég pénze, akkor vegye meg a tényleges árért, és nem négyszer annyiért, csak mert a hitellel többszörösen "veszi" meg ugyanazt?
5. a gyerekek már kicsi koruktól kezdve érintkeznek a pénzzel, használják is azt, sőt pénzügyi döntéseket is hoznak, még ha csak kicsiben is. Tehát van róla bizonyos tudásuk, tapasztalatuk. A javaslatok szerint azonban ezt kiművelni csak középiskolákban kezdenék a pedagógusok. KÉSŐ!!! De nagyon! Bizonyos tudást már az oviban is lehetne oktatni, de legkésőbb akkor, amikor a gyerek megkapja az első zsebpénzét - az pedig a legtöbb gyerek életében legkésőbb harmadik osztály könyékén bekövetkezik! Általánosban...
Mindebből csak egy dolog következik: a pénzügyi kultúra színvonalának emeléséhez az állam csak hozzájárulhat, de meg nem oldhatja.
Kinek a dolga akkor a pénzügyi nevelés, a pénzügyi kultúra színvonalának javítása? Lehet, hogy most megleplek, az is lehet, hogy elkeserítelek, de megmondom: ha szülő vagy, akkor a Tiéd. Senki másé.
Ha mégis úgy éreznéd, hogy egyedül nem megy, akkor valami meglepit ajánlok a figyelemdbe: a PIQ-koalíció szervezésében november 2-án tartottunk egy konferenciát. Aki erről lemaradt, azok kérésére kitaláltunk valamit: a konferencia anyagának legjavát válogattuk össze, és turbóztuk e-bookká, hogy még több és még hasznosabb infokat kaphass. Itt megkaphatsz minden olyan segítséget, ami szükséges ahhoz, hogy igazán jó alapokkal lásd el a gyerekedet a pénzügyek terén. Itt meg is nézheted:
http://piq-koalicio.hu/valogatas
Itt az ideje, hogy emeld a pénzügyi kultúra színvonalát… Kezdd a Magadéval!
Himer CsillaKisvállalkozások kreatív kontrollingjaElérhetőségem: Honlap: http://www.zsebedremegyek.hu |
.jpg){kind=small}