Amikor a gyermek világra jön, egyúttal egy új szülő is megszületik vele. S mindannyiukra számos megismernivaló, megtapasztalni való vár: a gyermek először, míg szülei most újra felfedezik a világot. Így döbbennek rá az anyukák-apukák arra, hogy mennyi veszélyes dolgot használtak addigi életük során, tudatosság nélkül. Hisz nem elég, hogy a kisbaba körüli dolgokat is el kell sajátítani, de ráadásul a régi szokások egy részén is változtatni kell: fontos szempont lesz a babakocsi súlya, mérete, a lépcsők-aluljárók száma a tömegközlekedésnél és a bevásárlásnál, a gyermek napi rendje az ügyintézésénél…S ha végre a feladatokat sikeresen teljesítve és időben hazaértek, akkor sem lankadhat a figyelmük, hiszen talán még otthon sincsenek biztonságban. Az addig teljesen barátságosnak és jószándékúnak tűnő, legfeljebb olykor a porfogó képességük miatt kritizált növényekről is kiderülhet, hogy csak az alkalmat lesik, mikor támadhatnak rá a teljesen gyanútlan, ám de felettébb kiváncsi pár évesre….
Növényeink szülőszemmel, avagy mitől gyerekbarát egy kert? |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Kertember
#25
2011. március 30. 19:57:34 | szerda |
Kedves Moja, és minden Kertszerető!
Véletlenek találkozásának köszönhető, hogy tudomást szereztem erről a hasznos cikkről és az ez alapján felmerült kérdésekről. Jómagam kertészmérnök végzettségű vagyok, ekként is dolgozom. Szívesen megválaszolok minden kérdést, amit tudok. Visszaolvasok a kérdésekre és válaszolgatok. Remélem hasznos lesz azoknak, akik kérdezték. Jó kertészkedést mindenkinek.
|
|
|
|
Kovilevi
#24
2011. március 30. 10:32:16 | szerda |
Ja, meg még egy kérdés a kertészmérnök úrhoz: tudna javasolni olyan "bolondbarát"-virágot, ami egy megrögzött agglegény lakásában jól mutat és tényleg nem macerás a gondozása? Elég kopár a lakásom, de művíriágot nem akarok betenni, az élők meg mindig hamar kipusztulnak. Még a kaktusz is: megrohadt és kidőlt a földből.
|
|
|
|
Kovilevi
#23
2011. március 30. 09:19:52 | szerda |
Az azért még érdekelne, hogy honnan jött ez a téma, ha nem vagy nagy kertész?
|
|
|
|
Kovilevi
#22
2011. március 30. 09:18:45 | szerda |
Hali! Kár, hogy nem érkeznek válaszok a kérdésekre, így el fognak tűnni a kommentelők.
Ez a "semmit nem dobunk ki,mert még jó lesz valamire" effektus a nagyszüleimnél is megvan. Néha kiidegelnek vele, ahogy ócska lomokkal operálnak egyfolytában, azzal barkácsol a papa egyfolytában ahelyett, hogy pár szár forintért venne újat. Jó példa erre a kertje is: lyukas autógumi a virágágyás, PET palack a madáretető, biciklikerék a kerti dísz mindenféle szalagokkal megtűzdelve.
|
|
|
|
moja
#21
2011. március 30. 01:00:20 | szerda |
A "jártamban-kertemben" véletlen elírás volt, de igazán találó
|
|
|
|
moja
#20
2011. március 30. 00:59:26 | szerda |
Marosidoktor és Geriboy hozzászólásáról jutott most eszembe, hogy sok olyan kertet látok jártamban-kertemben, amelyről egyértelműen látszik, hogy egy ezermester tartja őket rendben, aki ráadául semmit nem dob ki. Sörösdobozok, műanyag palackok díszít a karókat, rossz harisnyából kivágott darabkákkal kötözik meg a virágokat, faágakat...Bájos látvány és valóban utal a kertész személyiségére. Érdekelne is, hogy ez vajon magyar lelemény gyümölcse csak, vagy máshol (nem pusztán keletebbre) elterjedt-e?
Ha másnak is van ezzel kapcsolatban története vagy inkább a többi hozzászóláshoz fűzne magánvéleményt, esetleg hasznos szakmai tanácsot, akkor tegye meg, szívesen olvasnám! Szabolcs egyelőre még nem tudott időt szakítani a hozzá intézett kérdések megválaszolására, ezért különösen örülnék annak, ha más szakember felbukkanna itt és kisegítene minket.
|
|
|
|
moja
#19
2011. március 29. 17:50:41 | kedd |
Kedves Vidammagyarok!
Köszönöm szépen a kedves szavakat! Nekem van már egy kisfiam, de érdekes módon, még mindig jobban aggódom más gyerekéért, mint a magaméért. Biztos azért, mert náluk nem tudom annyira, hogy mennyire ügyesek, mire képesek-mire nem, ezért vagyok velük aggodalmaskodóbb.
|
|
|
|
vidammagyarok
#18
2011. március 29. 07:50:54 | kedd |
Tényleg nagyon érdekes interjú! Nekem még nincs gyerekem, de ha arról van szó, aggódni nagyon tudok máséért is. Nagyon hasznos tippeket olvashattunk a kertészmérnök úrtól, de dicséret a riporternek is a jól megválasztott kérdésekhez. Azt hiszem, sok olyat olvastam, amire sem én, sem családos ismerősök sem gondoltak. Jobb lesz megszívlelni!
|
|
|
|
moja
#17
2011. március 28. 22:11:29 | hétfő |
Kedves Családinet olvasók!
Nagyon szépen köszönök az interjúval kapcsolatos minden véleményt és jótanácsot! Már most megtanultam belőlük, hogy nem kell kihasználni a megadott terjedelmi korlát maximumát, viszont érdemes több időt szánni az átolvasásra. Volt egy ilyen sejtésem, de legalább most már bizonyságot is kaptam róla. (Nem kezdek bele hosszú magyarázkodásba arról, hogy utóbbi most miért nem sikerült, hiszen ez az olvasót nem érdekli, s nem is érdekelheti.) A legnagyobb felismerés számomra azonban az (amiről még csak sejtésem sem volt), hogy bizony a kertészkedés kapcsán is megfogalmazhatunk messzemenő, már-már filozofikus magasságokat elérő alapigazságokat az emberek természetésről (lásd. ahogy kertészkedsz, úgy viselkedsz az élet más területén is, avagy lássam, hogy kertészkedsz, s megmondom mi a foglalkozásod) vagy a gyereknevelésről (közös kertészkedés nevelő hatása), illetve a trendekről és státusszimbólumokról. (Ez ügyben magam is izgatottan várom a választ.) Szóval sokat tanultam Szabolcstól és a hozzászólóktól is, amit szintén köszönök! Mivel a kifejezetten szakmai kérdésekre nem tudok válaszolni - lévén, hogy nekem még a "bolondbiztos növények" is kihívást okoznak néha-, ezért ezeket a hozzászólásokat továbbítottam Szabolcs felé. További jó olvasást, kellemes szórakozást kívánok mindenkinek! Gelányi Anikó U.I: Természetesen továbbra is követni fogom a hozzászólásokat, s amennyiben azokat nekem címzik, akkor nem késlekedem a reakcióval sem.
|
|
|
|
pazsi
#16
2011. március 28. 16:58:42 | hétfő |
Szombatheyi gimnazista vagyok és gondolkozom azon, hogy kertépítő-mérnöknek tanulok tovább. Tudna tanácsot adni, hogy hol tanuljak tovább? Egyéb tanácsnak is örülnék. Köszönettel: Zsani.
|
|
|
|