Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:
- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
.jpg){kind=small}