Népszokások, hagyományok, megfigyelések... - Február lll.

Az utolsó februári napok, amelyeket számon tart a népi kalendárium:
Február 19. Zsuzsanna napja

A nap eredete, hogy Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádolták. Canossa-járása nemcsak költőket, írókat, hanem képzőművészeket, festőket ihletett meg.

Népi megfigyelések:
- A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik.
- A mondás szerint: "Zsuzsánna elpisálja a havat".

A néphit szerint:
- ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet;
- de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél;
- kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért;
- szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit;
- egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy;
- a trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.


Február 22. Üszögös Szent Péter napja
Félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap és minden, amibe belefognak üszkös lesz.

Február 24. Mátyás napja, avagy Jégtörő Mátyás napja
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.

Mátyás neve a biblia nyelvén azt jelenti, hogy Isten ajándéka.

A Nap a Halak jegyébe lép.

Hogy Mátyás miért jégtörőként vonult be hagyományaink jeles napjaiba?

Mátyás ünnepe és a tavasz közeledte jelentette a kapcsolatot a nép képzeletében. Így lett a bibliai szent - Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát.

Mátyás napkor mindenki örömére végre betekint a tavasz, Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt.

Népi megfigyelések:

A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése, innen eredő megfigyelések:
- Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront.
- Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében.
- A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
- Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
- Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
- A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották.
- A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.
- Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.
- Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár.
- A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik.
- Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik.
- A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse:

A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.

Ismert szólás: "Topogva jár, mint Mátyás után róka a jégen."