Budapesti szülők riadólánca

Tényleg nehéz. És tényleg nem lehet megtiltani, hogy eljárjanak a barátokkal.
És az a nagy gond, hogy sztem egy mai 18 éves nem olyan mint mi voltunk, teljesen gyerek aggyal rendelkeznek, pedig ha valami disznóságba keverednek, nagyon könnyen kattan a bilincs. Sajnos bármelyikükből lehet akár tettes, akár áldozat, ha ko-ra isszák magukat, semmi se védi meg őket az ilyenektől. És akkor még ott vannak az ilyen esetek mint ez a disco tragédia. Én az ő korában már dolgoztam, saját magamat tartottam el. Sajna ez van, tehetetlenek vagyunk, csak a csodákban bízhatunk, és a szerencsében.

hát bizony nehéz ügy ez - tény, h ma egy kiskorút sem lehet otthon a székhez szegezni... sőt, már minket sem lehetett...

azonban ahogy brumcika írta, a szülőknek feladata a nevelés otthon és nem az utcán, jogos minden egyes szava, melyben számon kéri a szigort!

ahogy hallom a hírekben, bekeményíteni látszanak - csak így tovább!!!

Most már értem mit jelent, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.
Brumcika! Az előző hozzászólásoddal teljesen egyetértek, de amíg kis hazánkban az a cél, hogy minél butább nemzedék nőjön fel (lásd pl. tv műsorok), addig ne is várjuk, hogy tesznek a tizenévesek ital, kábítószer, és cigaretta fogyasztása ellen.
Szerintem azt nem teheti meg a szülő, hogy egy 17-18 éves gyereket ne engedjen el szórakozni. De ha kilép az ajtón? Ki követi nyomon? Az Ő biztonságuk nem tartozik a közbiztonság kategóriába? Hát, nehéz ügy ez!!!

Pontosan. Ez régen így is volt. Mindenki tegye a dolgát. A szülő neveljen és gondoskodjon a gyerekről, de ne nekünk kelljen már a szabályokat betartatni, és ezt felügyelni. Így se marad energiája az embernek, a meló kiveszi mindenki energiáját, hát még ha az éjszakába is nekünk kell rendet tennünk, akkor meg főleg.
Nem kellene figyelmen kívül hagyni az előírásokat, és olyan szabályokat kell hozni, ami nem csak a tulajok bevételével törődik, hanem a biztonsággal is.
Ha meg nem tartanak be valamit, súlyos büntetést kell kiszabni, hátha végre megtanulja mindenki, mi a rend.
Nagyon köszönöm a figyelmedet.
Remélem neked már nem lesznek ilyen gondjaid. Én is reménykedek, hátha a középső tanul a nagy hibáiból. És a kicsi mire ideér, talán már más világ lesz.

gondolom, h próbálkozol, hát, h itt beszélgetünk is mutatja, h nagyon szeretnél megoldást találni én csak hangosan gondolkoztam, mert valahogy segíteni szeretnék

lentebb írtam, h én csak úgy tudok gondolkozni, ahogy én voltam kamasz, ahogy anyu minket kezelt, nekünk milyen problémáink voltak. pl. a pia sosem volt probléma, tekintve, h a kocsmázást nem tiniként kezdtük, hanem hozzátartozott az egyetemi létünkhöz. az már nem öncélú ivás volt és nem útkeresés.

úgy szeretnék neked segíteni, dehát sajnos nem tudok. ha a soraidat olvasom az a gondolatom erősödik, h nem a szülőknek kell a házon kívüli szórakozást kordában tartani, hanem bizony a bárban ne adják ki a piát, a szórakozó helyekre ne engedjék be a "kicsiket" és ne a szülőktől várjuk el a rendfenntartást, hanem a rendőröktől, közterület felügyelőktől, szóval, akiknek ez a feladata... hát ha otthon nem hallgatnak ránk, akkor egy felfokozott buliban, ahova megy a csorda, hogy hallgatnának ránk? de szeretnénk biztonságban tudni őket...

Köszönöm szépen, de sajnos nincs ilyen ember a közelében, sőt az én életemben sincs ilyen ember, akire felnéznék vagy adnék a véleményére.
Többször leültem már vele, megkérdeztem, hogy szerinted miért szültelek, hogy legyen kivel vitáznom? Nem gondolod hogy azért mondok ezt azt, mert nem szeretném ha bajod lenne. Nem biztos hogy mindig ki tudunk majd mosdatni, lehet akkora slamasztikába kerülsz majd. Nem gondolod hogy ez nem vezet sehova? A dutyiba könnyű bekerülni, de kifele nagyon nehéz az út. És ha neked okoz bárki valamilyen sérülést, nem biztos hogy élve, vagy épségben megúszod.
Akkor majd én leszek aki ápol és törődik veled, egy jó madár se lesz aki törődjön veled.
Az ivás is mire jó? Nem elég egy-két sör hogy hangulatba hozzon? Minek totál ko-ra inni magad? A csajoknak se jönnek be az ilyen pasik.
Kb ezzel szoktam operálni többször is, és mégis hatástalan.
Lehet hogy néha ott csengenek a fülében a szavaim, de a viselkedésével nem mutatja.

szia bagik

szerintem ne is gondoljunk bele, hanem neveljük őket legjobb belátásunk szerint aztán majd elválik csak nyitott szemmel kell járni és igyekezni, h ne kerüljünk ilyen helyzetbe. ahogy brumcikának írtam, ha baromi nehéz is okos felnőttnek lenni, de próbáljuk meg

szia brumcika
háááát... csak annyit tudok mondani, nem akarok a helyedben lenni. nincs egy rokon, akire jobban hallgat? nincs egy nagyobb unkatesó, akin keresztül tudnál hatni rá? csak azért kérdezem,mert az tény, h a kamasz gyerek legkevésbé a szülei tanácsát, véleményét és érzelmét fogadja el. ha lenne valaki, akire felnéz, akiben megbízik... megkérhetnéd, h segítsen terelgetni őt. mindenkinek vannak példaképei. nekem is: kamaszként a nagymamám volt. most az unokanővérem. szüléssel kapcsolatban a szülés orvosom, gyerekorvoslással kapcsolatban a gyerekorvosunk véleménye a szent és sérthetetlen. biztos neked is van valaki, akinek a véleményére te is adsz.

így lehet, h neki is van valaki józan belátású ember....

próbáld meg így. próbáld meg vele megértetni, h te nem bele akarsz dumálni az életébe, de az anyukája vagy, szereted és nem szeretnéd, ha baj történne. akármennyire falnak mész, próbáld lebontani a falat, még ha vastag is

ne úgy állj hozzá, h mivel tartozik, hanem fogja fel, h fontos neked, h mi van vele, mit gondol...

remélem, ha sok meló is lesz, de sikerül közel kerülnöd ismét hozzá, hisz volt idő, amikor te voltál az alfa és az omega neki. ha régen is volt, de volt, próbáld meg megint végülis mi vagyunk az okos felnőttek jaj, mással nem tudlak biztatni

Szia Kata, szia bagik.
A hétvége érdekes volt ismét, bár sokat nem tudok róla, elment itthonról a fiam, és szólt hogy majd jövök az utolsóval. Nála már ez is nagy szó, hogy egyáltalán szól. Bár azt nem mondta hova és kivel megy. Persze nem jött az utolsóval, valami haverjánál aludt, és 13 óra körül jött haza.
Se telefon nála, se semmi. De felhívtuk az egyik gyereket, aki az uncsitesója, és pont ő is ott volt, és üzentem neki, hogy azonnal jöjjön haza.
Gondolom amúgy is jött volna, mert megéhezett.
Azt se tudom kinél aludt, azt se hol volt, mit csinált, ivott-e?
Jól lecsesztem mint már annyiszor, hogy nem vagyok átjáróház, hogy idejár melegedni meg enni, aludni. Nem barlangban lakik.
De sajnos nem fogja fel, hogy ennyivel tartozik minimum.

Ezek után én se merek belegondolni, hogy mi lesz velünk tíz év múlva (akkor 18 éves fiú, 17 éves lány). Jól rám ijesztettél!!!