Az elmúlt tíz évben csökkent a gyermek- és a fiatalkorú bűnelkövetők száma. A statisztika ellenére az olyan hátborzongató gyilkosságok, mint a taxist halálra rugdosó kamaszlányok vagy a nevelőapját álmában fejbe lövő 15 éves lány esete, mély nyomot hagynak az emberekben. S mindebből - sajnos helytállóan - arra következtetünk, hogy egyre kegyetlenebbek az elkövetési módok.
Míg 1994-ben 14479 fiatalkorú követett el bűncselekményt, addig 2003-ban 10473-an. A gyermekkorúaknál ugyanez a tendencia, 4168-ról 3553-ra csökkent a számuk egy évtized alatt - derül ki a Legfőbb Ügyészség legújabb tájékoztatójából. Nem lehet persze figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekkorúak száma 1999 és 2003 között hét százalékkal csökkent. A vizsgálat ezen időszak statisztikáit dolgozza föl, s ennek tükrében inkább stagnálásról beszélhetünk.
A gyermekkorúak 81-86 százaléka vagyon elleni bűncselekményeket követ el, 71 százalékuk társakkal, csoportosan. Meglepő, hogy nagy részük nem csonka családban él, háromnegyedüket a szülők közösen nevelik. A nemek szerinti arány (87 százalék) a fiúk "javára" billen. Területi megoszlás szerint Borsod megyében a legmagasabb a gyermekkorú elkövetők száma (502), ezt követi Szabolcs, valamint Hajdú-Bihar megye.
Anyagi haszonszerzés és kalandvágy
A fiatalkorúaknál a nemek szerinti arány arról árulkodik, hogy a lány elkövetők száma folyamatosan emelkedik. A 17 évesek viszik a prímet, a bűncselekmények egyharmadát ez a korosztály követi el. A fiatalok 68-74 százaléka vagyon elleni bűncselekményt követett el, 3-4 százalékuk pedig testi sértést. A családi környezetre szintén az a jellemző, hogy a szülők együtt nevelik a fiatalkorú tettesek több mint felét. Az elkövetők nyolcvan százaléka büntetlen előéletű, mindössze 2-2,5 százalékuk visszaeső. Több mint egyharmaduk (37,8 százalék) egyedül követi el a bűncselekményt.
A bűnelkövetés okaként ötven százalékban még mindig az anyagi haszonszerzést nevezik meg, de évről évre kevesebben. Abban, hogy a fiatalok rossz útra térnek, a vizsgálat szerint is jelentős szerepe van a családi gondoknak, a kalandvágynak, az agresszivitásnak és a bűnöző családi vagy a rossz baráti környezetnek. A szabadságvesztésre ítéltek aránya 27-29 százalék, melynek 73-75 százalékában a bíróság a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.
A tizenkét éveseket is büntetnék?
"Nem csak azok a családok nevezhetők csonkának, ahol elváltak a szülők. Sok ép családban is feszültség, gyűlöletes viszony között nőnek föl a gyerekek, amivel többet ártanak a szülők, mint ha elválnának - indokolja Szokoly Mária gyermekpszichológus, hogy a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb gyermek- és fiatalkorú elkövető teljes családban nevelkedik. - A rengeteg feszültség és időhiány miatt nem figyelnek oda a gyerekekre, sokszor azt sem tudják, kik a barátaik, mi érdekli őket, hogyan érzik magukat az iskolában. Az esetek zömében igen magányos gyerekekről van szó, és életüknek ez a korszaka arról szól, hogy tartozzanak valahová, elismerjék, szeressék őket. Könynyű megoldás az utca, a rossz társaság, ami különösen befogadó közeg."
A pszichológus elmondta, hogy egyre több szülő fordul hozzá segítségért, mert a gyereke meglopja. Nem ritka, hogy a gyerekek nem magukra költik a pénzt, hanem barátaiknak adják oda, hogy tartozzanak valahová, tagjai lehessenek a "bandának". Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyerekek mindig valamilyen negatív dologgal akarják felhívni magukra a figyelmet, hiszen jónak lenni normális állapot, arra senki nem figyel oda. Szokoly Mária szerint nagy részben a szülőkön múlik, hogy a bűncselekmény kiderülése után "jó útra" terelhető-e a gyerek. Fontos az érzelmi ráhatás, hogy közösen megbeszéljék, miért helytelen az, amit csinált, és annak milyen következményei vannak.
Szokoly úgy vélekedik, hogy vannak esetek, amikor szükséges valamilyen büntetés is, hogy a gyerek valóban érezze tettének súlyát.
Vajna Virág, a Család, Gyermek és Ifjúság Egyesület ügyvédje szerint a büntetés hatékonysága a nullával egyenlő, ezt a tények bizonyítják. Mégis vannak olyan törekvések, hogy a büntethetőség korhatárát 14 évről csökkentsék 12-re. "Ez a gyerekvédelem végét jelentené - állítja Vajna Virág. - Megoldás lenne a Nyugat-Európában igen hatékony szemtől szembe, tettes-áldozat mediációs módszer alkalmazása. A technika lényege, hogy a szemben álló felek egy erre felkészített vezető segítségével több beszélgetésen szembesülnek egymás sérelmeivel, érzéseivel. Ezzel a gyerekekben kellőképpen tudatosítanák, hogy többet ne kövessenek el semmilyen bűncselekményt." Az ügyvéd szerint mégis a megelőzés a legfontosabb. A családot kellene megerősíteni, hogy legyen tudatos családtervezés, mert egy kutatás szerint ebből a szempontból hazánk az utolsók között kullog Európában. A skandináv államokban nagyon népszerű és eredményes a szülők iskolája, ahová gyermekes és gyermeket váró szülők egyaránt "beiratkoznak".
"Nálunk azt a szülőt, aki hibázik, megbélyegzik, és nemritkán azzal fenyegetik, hogy elveszik tőle a gyereket - mondja Vajna. - A gyerekjóléti és a családsegítő szolgálatoknak az lenne a feladatuk, hogy segítsenek a családoknak ezekben a helyzetekben, és a szülők tudatában ott legyen, hogy bármikor, bármilyen élethelyzetben segítséget kérhetnek tőlük.
forrás: magyar hírlap
.jpg){kind=small}