igen, átölelik és piszéznek is velemannyira aranyosak
csak szomorú vagyok, hogy nincsenek bent velem a lakásban, de hát ők is a magukéban szeretnek lenni

Imádtam a dorombolást. Neked is átölelik a nyakad? Szeretik, ha ott vagy velük!

aranyos lehetett, jó nézni az állatkákat
most kint voltam a cicuknál, el is aludtunk, szeretem, ahogy dorombolnak

Jogos, én is úgy hívom. Tényleg, annyi emberi tulajdonságuk van! Amikor volt a fehéregerem, imádtam nézni, ahogy ette a napraforgómagot, a két kis kezével fogta.

persze, hogy szörnyű én a két első lábukat kéznek mondom, hiszen sokszor majdnem úgy használják mint mi a kezünket

Én is sírtam. Öreg lett a kutyus és elvitték az állatorvoshoz. Elaltatták. De legalább öreg volt. Tudom, akkor is szörnyű megválni attól az állattól, akit nagyon szerettünk. (szándékosan írtam, hogy akit)

a szomorú végűeket mindig megsiratom mi lett a vége?

Aranyos sztori. Imádni valóak. Tegnap láttam egy filmet, a Film+-on: Marley meg én A Marley egy kutya és a gazdája történetéről szól. Csak a vége volt nagyon szomorú. Az ember előre tudná!

igen, ezzel én is így vagyok néztem egy kis videót én is, arról szólt hogy a cica ráfeküdt a kutyu párnájára és a kutyu csak szenvedett mert nem tudott lefeküdni először megpróbált a cica helyére feküdni, de nem fért bele, aztán bökdöste a cicát, de az nem mozdult egy ideig, aztán megpaskolta kutyut, megpróbált lefeküdni a párnájára és ugy kitúrni a cicát de az sem ment, akkor megrázta a párnát, húzgálta végig a szobán, de semmi hatása sem volt, a cica nyugodtan aludt a párnán a kutyu meg csak nézett hogy most mi van

Nem biztos, hogy te vagy a béna. Lehet, hogy már levették, vagy én tettem fel rosszul. Mindegy. Ez 4 különböző cica volt, különböző helyzetekben. Néha felmegyek a Whiskas-oldalra, ott is vannak videók, vagy a Háziállat magazin. Csak miót nincs Tequila, nem szívesen fájdítom a szívemet.