A löket :
Képzeld el, hogy egy repülőn ülsz és melletted ül a 4 éves gyermeked.
A repülő elkezd zuhanni és leesnek az oxigénmaszkok, mindenkinek 1-1.
Kire adod a maszkot először rá vagy magadra???

.... jól mondtad: bűntudat és önzés érzet. A löket jöhet, de nem biztos hogy használni fog. Köszi!

Kedves Eduka!
Az már jó hír, ha elkezdett érdekelni > innen már csak egy jó erős döntés kell, hogy mit szeretnél.
Ami fontos, hogy amikor magadért teszel valamit akkor ne legyen bűntudatod és ne gondold azt, hogy ez önzés.
A gyerekeidet és a szeretteidet úgy tudod boldoggá tenni > hogy mindent megteszel a saját boldogságodért.
Erre tudok egy képzeletbeli történetet leírom ha még kell egy kis "löket"

Szép jó reggelt Mindenkinek.
Olvasgattam itt ott és csak nemrég találtam meg az oldalt.
Talán "érdekes" lesz.

Sziasztok!
...nna szóval,... persze én csak magamból és a saját életemből indulok ki. Azért írtam azt amit, mert én a szeretteimért sok mindenről lemondtam önként és dalolva, sok mindent tettem és sok mindent feláldoztam az érdekükben, ami nekik jó volt, örültek és haladtak az életben. Ezt nem panaszképpen mondom, mert és is boldog vagyok, ha a szeretteim azok, de én, mint saját magam személye, ezáltal háttérbe szorulok. Arra már nincs energia, hogy magammal is törődjek, úgy testileg, mint lelkileg, vagy éppen az előrehaladás útján. Most pedig amikor /például a gyerekeim felnőttek/ már foglalkozhatnék magammal mindenféle téren, már nincs kedvem, erőm hozzá. Testileg lelkileg meggyengültem és magammal sem vagyok kibékülve, nem érzem jól magam a bőrömben. Tudom, hogy nem sok kell hozzá, de már nem érdekel.

Igen szerintem mindenkinek van, bár sokan nem tudják csak teszik a dolgukat és nem érzik át a fontosságát ténykedésüknek.
Amúgy tetszett Avilisz amit írtál> mintha a mottómból idéztél volna.
"Önmagad szeretete >út a boldogsához......"
Eduka én sem értem miért írtad
"nem lehet csak a saját érdekeinket nézni, mert nem vagyunk egyedül. Az élet sok lemondással jár és ez nem mindig vezet a helyes útra."

...te jó ég egy majd egy métert írtam és eltüntette a gép
holnap újból leirom

Legfőképp önmagunkhoz kell alkalmazkodni. Azt sokan elfelejtik, hogy magunknak kell a legfontosabbnak lenni, ápolni testünket-lelkünket, mert másnak soha nem leszünk annyira fontosak, hogy megtegye helyettünk. S akkor leszünk egészek, s akkor tudunk harmóniában élni. S akkor nem kell lemondani sem. Mert vágyaink összhangban vannak akkor életünkkel. Nem keserítői, hanem édesítői az életnek, mivel elérjük őket. Hogy érted azt, hogy a lemondás nem mindig vezet helyes útra?

Sziasztok! Nagyon érdekelnek ezek a dolgok, kérlek írjatok róla többet.
Igen, mindenki képes rá, de sok mindenhez és sok mindenkihez kell alkalmazkodni, nem lehet csak a saját érdekeinket nézni, mert nem vagyunk egyedül. Az élet sok lemondással jár és ez nem mindig vezet a helyes útra.

Eduka! Értem...nem szeretek kategorizálni. Sem ezt, sem mást. Szerintem egyébként egyik sem azok közül, amit említesz. Nem is fogalmaztam meg még soha. Az biztos, hogy összefér mindennel. Sokan azt mondják, hogy vallással nem. Én ezzel nem értek egyet. Szerintem minél több eszközt meg kell ragadnunk, hogy a saját életünket teljessé, EGÉSZ-ségessé tegyük, s ezáltal, ezután másokét is.
Üdv kinezes. A nevedből ítélek, s meg sem kérdezem mivel foglalkozol. Az biztos, hogy nincs véletlen. S mindenkinek bíznia kellene annyira magában, hogy ne máshonnan legyen irányítva, ahogy mondod. Az ezotéria is eszköz szabadna csak, hogy legyen. Sajnos azért ehhez hosszú utat kell megtenni. Mindenki tele van sérüléssel stb. Viszont kapunk sok esélyt a gyógyulásra, eszközt, utat. Kinezes! Szerinted mindenkinek van küldetése?