Családinet.hu

Családinet Közösségek



Kezdooldal Tagok Fórum Üzenofal Képek
A közösségről: Sziasztok! Én itt a szakértők közt , 2004 óta vagyok fent gyász néven. Mindenki tudja, hogy sem a halál, sem a gyász, sem a túlélés, újrakezdés nem olyan téma, amibe bárki, akármilyen szakképzettséggel segíteni tudna. Amikor én elvesztettem a szüleimet, aztán az embert akit mindenkinél jobban szerettem, a férjemet mindig más élethelyzetben voltam. Egy biztos, hogy ha bárki meghal a környezetünkben akkor a külvilág, egy buta beidegződéssel, szinte a legnehezebb időben hagyja magára a gyászolót. Nem rossz szándékból, hanem azért, mert nem akarják zavarni. Pedig pont akkor lenne legjobban szüksége az emberi szóra. Amikor, ha a látogatók elmennek, becsukódik az ajtó, az éjszaka dupla hosszúvá vállik. Soha senkinek nem mondtam, hogy én nagy tudású szakértő lennék a gyászban, meggyőződésem, hogy nincs ilyen a földön. Soha senkit nem beszéltem le orvosról. Csupán azt gondolom, hogy a gyász egy folyamat. Amíg az normálisan zajlik, nincs baj, és azt is gondolom, hogy mi magunk vagyunk akik áttudjuk saját magunkat segíteni a legnehezebb időkön. Én évek óta Karácsonykor, konkrétan 24.én is ügyeletet tartok a neten, azért, hogy azok a szegény embertársaim, akik, pont a lelkileg legnehezebb időszakban viselik a frissen kapott gyászt, tudjanak kihez szólni. Én az itteni u.n. szakértői tevékenységet, szeretetből csinálom. A napi munkámnál, a saját létemnél is mindig fontosabbak voltak azok az emberek akik hozzám fordultak. A szakértőként dolgozó személyek, legtöbbje, túl azon, hogy itt ingyenes tanácsot ad, legtöbbször profitál is később az itt adott tanácsból. Én gyászolótól, soha egyetlen fillér hasznot nem húztam, és ezután sem óhajtok hasznot húzni. Itt lehetőséget szeretnék adni azoknak akikaz adminnál bejelentkeznek, hogy beszélgessünk a gyászról, a halálról, és a feldolgozásról, elengedésről. Mert ha csak lehetőség van rá , elkell engedni az elhunytat, még időben, ha lehet. Erre szükségünk van nekünk, hogy megnyugodjunk, de az eltávozott léleknek pedig azért, mert neki dolga van. Tovább menni, a fény felé. Csak konkrét kérdésekre válaszolok, minden mást töröltetek onnan. Azok az emberek akiknek eddig is segítségére voltam, és azoknak akiknek a jövőben is segítségére leszek, meggyötört lelkek. Nem kívánom Őket sem vitatkozásnak, sem esetleges oda nem illő írásoknak kitenni.Akinek velem van baja, az írja meg emailben. gizella.koren@freemail.hu skype:gizuska95345

nyílt - 3 tag

Csak a közösség tagjai írhatnak az üzenőfalra!

Üzenetek (14 db)


koreng    10. 13. 08:37

Drága Eduka!
Most olvastam vissza a múltkori írásomat, bocsi a végén átmentem magázóba, de közbe munka miatt telefonon hívtak, és valószinűleg azért írtam a végén magázva.
Eduka, ne legyen egy pillanatig sem lelkiismeretfurdalásod. Ti mindent megtettek.
És ha többet figyeltek rá, bár nem tudom, hogy ez lehetséges lett volna. Megtudtad volna változtatni a megmásíthatatlan??
Vagytudtál volna tenni egy időskori agy betegség ellen?
Ti az utolsó időkig erőtökön felűl ápoltátok. 84 éves volt. Ez az élet rendje. Belekell nyugodni. De keres meg skypen, ha van hangod: gizuska95345 puszi.

eduka    10. 12. 16:37

bocsi még nem fejeztem be csak rossz gombot nyomtam meg
szeretném elengedni és ugy fogok tenni, ahogy mondtad.
Köszönöm a tanácsot!

eduka    10. 12. 16:32

.....igen, de akkor taán az életében kellett volna jobban vigyáznuk rá, vagy én nem is tudom, de bűntudatom van

koreng    10. 08. 18:57

Szia Eduka!
Sajnos ennyire hosszú, sőt még hosszabb.
Tudatosan, rákell magadra erőltetni a gondolatot, hogy Te, illetve Ti mindent elkövettetek érte!!!!
Csillagom, a 84 évnek sajnos gyakran velejárója az agylágyulás.
Iszonyatos állapot, betegnek, hozzátartozónak egyformán. Ti igenis mindent elkövettetek érte, abból gondolva amit leírtál.
Egyszerüen nem lehet magadat okolni.
Van egy pont, amikor a lélek elfárad, és felszabadúl, Te, illetve Ti nem tehettetek ez ellen. Ő már jóideje csak testben volt veletek.
Edukám!
Most fogyó hold van. Ez lehetőség az elengedésre.
Gyújts meg egy fehér gyertyát, űlj le, és írj egy levelet neki, úgy mintha élne.Mindent írj ki magadból, a fájdalmat, a hiányát, a te büntudatodat..mindent ami eszedbe jut.nem kell egy nap elkészülni a levélnek, lényeg, hogy fogyó hold alatt befejezd.Maradj magadba amig a levelet írod, nem kell ezt a családnak tudni, ezek a Te gondolataid.Kettőtökre tartozik, Rád, és a drága halottad lelkére.Majd ha elkészűlt a levél, hajtogasd össze, ha már fenn van a hold, meny, ki folyóhoz, vagy patakhoz, ami közel van, és dobd be összehajtogatva a levelet. A hogy elviszi a víz, nézz utána. Tudnod kell, hogy a víz, elkell hogy mossa a nagy fájdalmadat, és szabaddá kell hogy tegye az eltávozott lelket.
A Te gyötrődő fájdalmad, neki gát abban, hogy elindúljon a fény felé. Neki pedig immár az a feladata.
Ne félj, mert a lélek szabad, igaz, hogy elkell engedned, de ha szükséges, Ő mindig veled lesz. Enged el Őt bátran.
Megkell , hogy szünjön az Ön marcangolásod, már csak azért is mert mindannyian, bekódolt idővel jövünk a világra, minden lélek akkor távozik, amely időpontot a születés pillanatába választott magának.
Az ápolásról, meg...ugyan már..gondolkozzon picit józanúl.Ön szerint lehetet volna többet tenni szegényért?Ugye hogy nem... Önnek az a feladata, hogy elengedje, és Ön tovább élje az életét. Üdvözlettel.Gizella

eduka    10. 08. 12:55

Szia Gizus! Köszönöm a válaszod, gondolom hogy hosszú folyamat, de ennyire....és egyre jobban fáj és bűntudatom van és nagyon hiányzik:(:(

koreng    10. 06. 19:15

Kedves Eduka!
A gyász, egy folyamat.
Én az életemben a legfontosabbakat, szüleimet, nagyszüleimet, és drága Férjemet mind elveszítettem.
amiről Te beszélsz, az sajnos majdnem elkerülhetetlen része a gyásznak.
Nagyon nehéz dolog.
Kérlek ne tégy magadnak szemrehányást, egészen biztos, hogy mindent elkövettetek érte.
Nekem, az Édesanyám, 27 éve halt meg, de halála után, legalább 10 évig tört fel bennem időnként ez a gondolat, ami benned. A gyász ilyen.
Megkell próbálni, túl lépned rajta.Nem tudsz mást csinálni.
Nekem bármikor elmondhatsz bármit, akár itt, akár emailbe, akár men, akár telefonon.
Nagyon sok erőt kívánok a feldolgozáshoz, amit tudok segítek.Szeretettel.Gizus

eduka    10. 06. 17:54

sziasztok! köszönöm hogy beléphettem!
augusztusban volt egy éve, hogy anyukám meghalt és minél jobban mulik az idő annál nehezebben viselem a hiányát és tépelődöm, hogy biztosan nem figyeltem eléggé rá, hogy jobban kellett volna vele törödnöm, pedig azt mondják, hogy erőn felül tettünk érte a nővéremmel, de én ugy gondolom hogy most mindent másképpen csinálnék.
sokat nyugtatom magamat és a családom is mondja hogy nem lehetett tenni már semmit (agylágyulása volt 84 évesen halt meg...szondáztattuk, katétereztük, pelenkáztuk felfekvése volt szegénynek és már előtte is volt neki agyvérzése)és persze nagyon el akart már menni pedig jó élete volt és mi is ott voltunk neki, de ugy ment el ahogy akart: az otthonában a saját ágyában a gyerekei körében...bocsánat egy kicsit hosszúra nyúlt
köszönöm hogy elmondhattam:(:(

Amilla    09. 20. 16:56

Persze, semmi probléma. Ahogy már említettem, nem akartam pusztán egy kérdés miatt belépni egy olyan topikba, amihez nem tudok hozzászólni, ezért írtam ide.

Úgy gondolom, hogy félreértetted Gabriellát. Ő nem akar senkit megtéríteni, mindössze sokszor említi a közösséget. Úgy érzem, hogy abban az időben, amikor elvesztette a gyermekeit, akkor ők nyújtottak számára vigaszt, és így került közéjük. Nem értem, hogy miért nem lehet felülkerekedni a hitvallásán. Miért lényeges ez? Számít ez valamit a gyász szempontjából? Egy zsidónak, vagy egy cigánynak nem olyan a gyásza? Ki a francot érdekel, hogy Jehovát, Buddhát, Krisztust, vagy bárki mást tekintünk-e Istenünknek, ha meghal egy ember, akit szeretünk?
Nekem aztán mesélhetne Jehováról, mert egyáltalán nem érdekel. Ettől függetlenül azonban tiszteletben tartom, és nincs közöttünk súrlódás az Istene miatt.
Nem értem, hogy Te, miért csinálsz ebből problémát. Feleslegesen generálod a feszültséget.

Furcsa szokás? Semmit nem vettem észre a közöttetek lévő konfliktusból, amikor írtam a kérdésem. Fogalmam nem volt róla, hogy mit töröltél és miért. Aztán amikor olvastam Gabika hozzászólását, akkor kérdeztem. Azért engedtessék meg nekem, hogy kérdezhessek! Mi ezzel a probléma?

Szerintem Ő volt az, aki a leginkább örült neked. Végre egy szakértővel(?) is megoszthatta volna a gondolatait, fájdalmát. Erre Te, törölsz, vagdalkozol, és magyarázod a nagy semmit.

Gondolom, hogy ezt a hozzászólást sem fogod szívesen olvasni...

koreng    09. 20. 10:21

És engedelmeddel, a hollandiai topicba szánt kérdésedet, és a válaszomat amit adtam rá, törlöm, de nem azért mert nem volt jó a kérdés, hanem, mert az tényleg nem illik ide.Ugye ezt megérted?

koreng    09. 20. 10:15

Mert, ha úgy itélem meg, hogy rossz irányba viszi a beszélgetést, megtehetem.
Gabriella, attól a perctől kezdve támadott, hogy azt írtam neki, hogy ne haragudj, de nem óhajtok teret nyitni a jehovista hittérítésnek.
Én már a 7 éven keresztűl, ugyanezt a támadást megéltem, átéltem egy ott fórumozó jehovista hölgytől. Nincs erre szükségem. Én segíteni vagyok itt, és nem mások hitéről vitatkozni.
Azt viszont furcsának, és nem korrektnek tartom, ahogy a másik topicomra hivatkozva, ide bejösz, rendesen válaszolok Neked, és jösz a Gabriella kérdéssel.Furcsa szokásaitok vannak.Gabriella se nyiltan jött a kérdéseivel.Mindegy a Ti bajotok.Bele olvastam az 50 feletti topicba, ahol pont Gabriella örvendezik a békének. Akkor itt miért kell balhézni?mindenesetre új bemutatkozó szöveget írtam, hogy mindenki értse miért vagyok itt, és remélem megértitek végre.