Nagyon jó, amit a fiaddal csináltok. Nekem tetszik. Gyerekkoromban nekem az a szó, hogy jövő hét, egy nagy kék ház jelent meg. Én sem sokkal különbözöm az őrültektől, de én így jól érzem magam.

ebben a dologban ellentétek vagyunk, mert én szeretem a szalagot, masnit és minden ilyesmit, a cipőfűzőn még nem gondolkodtam
a fiammal olyanokról beszélünk, hogy pl. milyen szinű a gondolatunk, ha jó a kedvünk, vagy unatkozunk, milyen színű a nevünk vagy az évszámunk és hasonló még épelméjűnek tartanak az orvosok, de ki tudja

Masnit, én??? Soha! Undorodom minden ilyesmitől. Iskoláa koromban copfom volt és anyám előszeretettel tett masnit a hajamba. Ahogy kiléptem az ajtón, téptem le magamról. Sok mindentől undorodom: pl. a cérnától, a fűzős cipőtől, egyáltalán minden szalagos díszítésektől.
Ne kérdezd meg, miért van, nem tudok rá magyarázatot adni. És a kötszereket sem. Sokáig nem tartottam itthon kötszert, de egyszer elvágtem az ujjam, akkor vettem.

nagyon aranyos történet, látom, ahogy masnival a hajadban beájulsz a díszpárnába, tündéri lehettél viseltél masnit?
erre szokták azt mondani, hogy aki mer, az nyerszívből örülök, hogy bejött neked

Ma már biztos, hogy nem hallgatnék senkire. De akkor 18 éves voltam.
Azt persze, nem tudom, hogy alakult volna a színészi életem. Pedig 5 éves koromban még ájulni is tanultam. Volt egy nagy díszpárnánk, azt letettem a földre és próbálgattam az ájulást. Aztán anyám meg ott leskelődött az ajtó mögött.Aztán ahogy az életem alakult, az nagyon jól sikerült, elhatároztam, hogy újságnál szeretnék dolgozni. Addig mesterkedtem, amíg nem sikerült. Sokan hülyének néztek, mert egy jó állást hagytam ott. Fél évre vettek fel a Lapkiadó Vállalathoz. Nem érdekelt, annyira akartam a szerkesztőséget, hogy még így is vállaltam. A fél évből 30 éve lett.

én azt is hallottam, hogy ember ember képében tér vissza, de van aki azt mondja hogy nincs is ilyen, hát nem tudom
a férjednek nem lett volna szabad választás elé állítani, a Te választásod után úgy látom, hogy sokkal jobban szeretted őt, mint ő téged, úgy sajnálom, hogy így jártál és nem is érte meg!

Szeretnék hinni a reinkarnációban, csak nem tudni, az ember kinek vagy minek a képében jön vissza!
Annyira szerettem volna színésznő lenni, hogy már felvételin is voltam, titokban persze. Nyilas Misi monológot tanultam. A férjem megtudta és választanom kellett, a színészet vagy ő. Én őt választottam. Ezt sokáig nem bántam, de amikor elváltunk, akkor már igen.

hát én is egyre többet gondolok azokra a régi szép időkre, sajnos nem jönnek vissza majd a következő életünkbenhiszel a reinkarnációban?
nem akartál szinésznő lenni?

Ismerem a gép problémákat, nekem is sokszor volt ilyen. Akkor tényleg jobb, ha kikapcsolod.
Régebben én is voltam válogatásokon, szerettem. Még játszottam is a Szélhámosnő c. filmben, egy voltam az egyetemi hallgatók közül.
Régi szép idők! Hiányoznak.

hát egyik sem, sajnos a gépem vacakol és már nem tudtam használni, időnként megbolondul. aztán nem semmit sem kezdeni vele, lefagy, nem ír, összeakadnak a betűk, kidob, szóval ilyenkor jobb, ha kikapcsolom a netet
szép lehet a fokföldi, remélem, szorgalmasan bontogatja szirmait
igen, régebben sokat jártunk szinházba a kisebbik fiammal, dolgoztam ott egy időben jegykezelőként, jó volt, csak már nem bírok fenn lenni sokáig és ott is van hajtás, nem egyszerü, bár inkább stresszes, mint fizikai a fiaim is statisztáltak néhány darabban