Családinet.hu

Családinet Közösségek



Kezdooldal Tagok Fórum Üzenofal Képek
A közösségről: Gyere közénk, meséld el Te is, hogy Nálatok hogy zajlott a legnagyobb csoda! Apukák történeteit is várjuk, még akkor is, ha csak az első vérig tartott...! :) Nyissatok itt, a közösségen belül egy-egy új fórumtopicot, a címe lehetne a baba neve, vagy a Tiétek, vagy valami más, egyedi cím, ami tetszik.

nyílt - 61 tag

Fórumtéma: Most minden jó! (Ricsi)


Csak a közösség tagjai írhatnak hozzászólást!

Hozzászólások (2 db)


05. 09. 19:47
helenahera

Kedves savanya!

Olvasva a történetedet féltem, hogy a vége szomorú lesz. De nem! Ricsi egy igazi harcos vasgyúró baba!!!:) Jó egészséget mindkettőtöknek!

05. 09. 10:33
savanya

Sziasztok!
A következők történtek... Rendszeresen jártam a vizsgálatokra, és mindig minden tökéletes volt. Január 31.- én reggel mentem ctg-re meg megnézték a magzatvizet, és minden tökéletes... Úgy volt, hogy anyu átjön, de mondtam neki, hogy ne mert szerintem este úgy is találkozunk, bár fájásaim nem igen voltak még, de valahogy éreztem, hogy még aznap meglesz a baba. És nem is akartam februárba szülni
(persze tök mindegy lett volna)... Aztán hazajöttünk a párommal, kitaláltuk, hogy süssünk almás meg mákos pitét, meg együnk jó kis malacsültet... míg sült a pite (a malacot előző nap megcsináltuk) pókereztünk, és akkor kezdtem el érezni, hogy valami történni fog, bár én azt hittem, hogy csak jósló, szóval pókereztünk tovább és közben már kajáltunk és a pite is elkészült. A párom szólt, hogy nézzük az időt, mert már a harmadik volt fél órán belül..
Mondtam neki, hogy azért egy pár falatot kapjunk még be, meg elmegyek letusolni, hátha elmúlik, de nem múlt és a negyedik 10 perces után jöttek az öt percesek szóval elindultunk, és mire az út felénél jártunk már 3 percesek voltak...(III. kerból a XIV. kerbe) Kórházba értünk, szét vizsgáltak, de előtte mondták, hogy már nem megyek haza mert az arcomból ítélve ezek nem szimpla fájások... beöntés szülőágy ctg amit nagyon nem
viseltem el mert feküdni kellett és azt hittem megőrülök.!!! Minden tökéletes várjuk a dokimat, megérkezik, és megjegyezte, hogy reggel még éppen hogy csak nyitva voltam mondom neki, hogy bocsánat! Na akkor nézzük, hogy állunk! Szépen tágulok, meg hú de szuper! Mondtam neki, hogy tolnom kell! Hát, ha úgy érzem, akkor toljak! Hú mondom szuper! Toltam! A fájdalomra nem emlékszek, de tudom, hogy fájt
meg mondtam, hogy szedjék ki belőlem, meg egyszer káromkodtam is, de egyből elnézést kértem és mindenki mosolygott...
6. és 10 tolás között lett meg a Ricsike.
Apgar értéke 1. halva született, amit senki nem értett!!! Egyből levágták a köldökzsinórról és elvitték. Többször újra kellett éleszteni. A szíve vert, csak levegőt nem vett. Aztán mikor sikerült helyrerakni a légzését kapott egy 5- ös Apgar majd a 10. életpercére 8- as Apgar értékű lett. Én csak inkubátorba láttam, mert a szülőágy mellé tolták de kb. két perc múlva el is vitték az 1.számú gyermek klinikára.
Ott kapott egy görcsöt és ezért meg az oxigén hiány miatt lehűtötték a testhőjét 33,5 fokra, hogy lelassítsák az anyagcseréjét, mert minden oxigénhiányos baba beteg baba, és ezzel a módszerrel az agyában elindult károsodást megakadályozzák, hogy nagyobb baj legyen. Mondtam a dokinak másnap, hogy meg kell néznem a babámat (másik kórházba vitték) mert megőrülök! Nagyon megtörtem, mikor láttam a sok
csövet, meg morfint kapott és csak ott feküdt csukott szemmel... mondták hogy fertőtlenített kézzel meg lehet simogatni! És amikor hozzáértem képzeljétek el, hogy megérezte, mert a pulzusa meg a vérnyomása felment és majdnem felébredt az altatásból, ami hihetetlen! Szóltak, hogy inkább akkor ne nagyon semmizzem, mert, ha felébred az nagyon fájna neki! a szívem darabokban volt, de nem szabad feladni! Mondták a dokik, hogy minden perc kritikus is lehet, de a Ricsi nagyon kitartó, és nagyon jók az esélyei, hogy teljes értékű baba legyen. 1 hét intenzív és rengeteg vizsgálat után átkerült a csecsemőosztályra, ahol én is vele lehettem reggel 8- este 10-ig és a kezembe is vehettem ami teljesen feltöltött, és még jobban bíztam, hogy semmi baja sem lesz. A párom egész végig ide-oda rohangált, hogy
minél többet megtudjunk a következményekről meg, hogy mitől lehet, amikor minden fasza volt, de amit megtudtunk, hogy 10 ezer babából egy sajnos így születik, és még nincs rá magyarázat, hogy miért... Hát ezt benyeltük...
02. 07.-én hazajöhettünk 3 napra, aztán menni kellett a Margit-kórházba a fejlődésneurológiára és egy hétig ott voltunk... Megint sok- sok vizsgálat, de szerencsére itt már nem szurkálták agyon, meg nem altatták... És pénteken úgy jöttünk el, hogy kaptunk egy napi 6*30 perces feladatsort, amit, ha megfelelően csináltatunk a babával, akkor teljesen egészséges lesz, mert az oxigénhiány
nála az idegrendszerében blokkolt valamit és ezért ingerelni kell, hogy megtanulja. Végül is annyi, hogy a fejecskéjét nehezebben emeli hátulról előre... hátra volt még a szemészet mert a szemfenekénél találtak bevérzést amire azt mondják, hogy ne aggódjunk felszívódik (de akkor miért mondják?) aztán kell csináltatnunk egy korai csípőszűrést, és havonta vihetjük
kontrollra a Margitba.
Végül is maga a szülés az Kb 4 óra alatt megvolt... este fél 8- tól még januárban éjfél előtt 20 perccel 23:40- kor 3550g-al és 57 cm- rel megszületett álmaim pasija!
Hogy ez az egész miért történt senki nem tudja, és nem érti, mert kinézetre egy életerős még csak nem is volt lila sem hanem szép rózsaszínes volt mikor kibújt baba... 40+ 5 napra... Szóval nem értem!!! és ez volt az ami miatt megőrültem, de most, hogy velem van én látom és érzem is, hogy nem lesz semmi baj!
Amíg kórházban volt még templomba is voltam! Pedig én aztán... A párom testvére kint él görögbe egy faluba és ott is mindenki imádkozott érte, tényleg mindenki!!!
Szerencsére tejem van, szóval én így adom neki az erőt!!! (Nem is keveset) Mert az elején csak infúziót kapott 1 hétig és csak lassan lehetett hozzászoktatni az anyatejhez, de amikor először megengedték, hogy cicire tegyem, hát, nem fogta vissza magát! Egyből 75 ml-vel kezdett a lelkem, szóval mondták is, hogy inkább sűrűbben vigyem mérni, nehogy valami baj legyen a pocijával... Szóval nagyon
ügyes baba! De szerintem jóval fejlettebbnek néz ki a korához képest! Amik fenn vannak képek 3.- naptól 3 hetes koráig, és mindenki azt kérdezte a kórházakban is, hogy hány hónapos?! én meg csak mosolyogtam! A gátam rohadtul fájt mert nem pihentem egy percet sem mert a babával voltam és jó kemény műanyag székeken ültem, vagy sétálgattam, be is gyulladt de aztán szépen
kifakadt a 2. héten és azóta nem is érzem! meg is jegyezték, hogy milyen fitt vagyok, de annyira eltörpült minden probléma, és annyira átértékeltem, hogy miért érdemes veszekedni, vagy szomorkodni, szóval az érzéseket ehhez a fájdalomhoz, és végül örömhöz viszonyítom...
Kegyetlen érzés! de szerencsénk van! És ez a lényeg! Meg, ha baja lenne akkor is az enyém!


https://www.csaladinet.hu/tickers/2630.jpg

1