TB ellátások, GYED, GYES, CSED kisokos

Összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka (2018-ban: 64.125 Ft), ikergyermekek esetén gyermekenként 300 százaléka (2018-ban: 85.500 Ft/gyermek). Ez természetesen nettó összeg, semmi adót és járulékot nem vonnak belőle, az adóbevallásban nem kell szerepeltetni.

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően:

• az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született, ebben az esetben a halvaszületés tényét bizonyító okiratot csatolni kell;
• az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;
• a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van:

• a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
• egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek

Az az aktív korú személy jogosult az ellátásra,

• aki egészségkárosodott személynek minősül (munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatásban részesül
• a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
• akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
• akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
• aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
• akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munka-képességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet nem folytat.

Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – amennyiben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás - megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

Milyen összegű a foglalkoztatást helyettesítő támogatás?

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 2018-ban 22.800 Ft.

Ki jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra?

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

• egészségkárosodott személynek minősül, vagy
• 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

Mennyi az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege?

Az ellátás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át.

Ha az ellátásban részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a részére folyósított ellátás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.

Minden 2005. december 31. után született gyermek számára az állam 42.500 Ft életkezdési támogatást ad, amit egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és ott Babakötvényben kamatozzon, egy ún. Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban. A számlát a gyermek szülein túl akár egy hozzátartozó is megnyithatja.

A Start-értékpapírszámla a Magyar Államkincstár Állampénztári Irodáiban és Értékesítési pontjain nyitható meg. Ezt követően a befektetők a gyermek számlája javára egyszerű pénzátutalással biztosíthatják a Babakötvény megvásárlását.

A Babakötvény főbb jellemzői:

• Futamideje a kibocsátás napjától számított 19 év.
• Akármilyen kis összeggel megvásárolható.
• Változó kamatozású állampapír, így hosszú távon biztosítja a befektetett összeg értékállóságát.
• Az éves kamat mértéke a kamatbázis és a kamatprémium értékének összegével egyenlő. A kamatbázis megegyezik a kamat megállapításának évét megelőző naptári évre vonatkozóan, a KSH által közzétett éves átlagos infláció (fogyasztói árindex) százalékos mértékével.
• A kamatprémium mértéke 3%.
• Az éves befizetések 10%-ának megfelelő, de maximum 6.000 forint összegű támogatás is jóváírásra kerül.
• A számlanyitást követően a Babakötvények vásárlása automatikusan történik a Start-értékpapír számlán jóváírt összegekből.

A babakötvény előnyei>>

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-nál nagyobb egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

Baleseti járadékról bővebben>>
Baleseti rokkantsági nyugdíjról bővebben>>

Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
• tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
• olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
• olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy
• nevelésbe vették

Továbbá ingyenes gyermekétkeztetést kell biztosítani az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
• nevelésbe vették, vagy
• akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el

Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os kedvezményével kell biztosítani azon gyermekek részére, aki

• az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban tanul és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

• az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, és olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben;
• bölcsődés, óvodás, iskoláskorú, és tartósan beteg vagy fogyatékos feltéve, hogy nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

A családi adókedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 66.670 Ft,
• kettő eltartott esetén 116.670 Ft,
• három és minden további eltartott esetén 220.000 Ft levonást jelent az adóalapból.

A kedvezmény érvényesítésével egy gyermek esetén gyermekenként 10.000 Ft-tal, kettő gyermek esetén gyermekenként 17.500 Ft-tal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000 Ft-tal csökkenhet a fizetendő adó.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (együtt: családi pótlék) nyújt.

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket. Azután a gyermek után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

Óvoda és családi pótlék>>

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát klasszikusan a Munka Törvénykönyve szabályozza, de más biztosítási jogviszonyban állókra, így pl. egyéni és társas vállalkozókra, megbízási szerződéssel dolgozókra, álláskeresési támogatásban részesülőkre is ugyanúgy kell alkalmazni.

A szülési szabadság 24 hét, vagy másképpen 168 nap, a kismama választásától függően legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól, legkésőbb a szülés napjától lehet igénybe venni. Amikortól indul, onnantól kezdve 168 napig jár, nincs jelentősége, hogy a kiírt időpontban születik-e a baba. Kivételt képez ez alól, ha koraszülött a gyermek. Ilyenkor a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeket az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Kinek lehet jó az otthonteremtési program?

• családalapítás előtt állóknak, gyermektelen fiatal házasoknak,
• a gyermeküket egyedül nevelőknek,
• az örökbefogadóknak,
• az egygyermekes, a kétgyermekes, a három vagy több gyermekes családoknak,
• az új lakás építőknek vagy vásárlóknak,
• az új ház építőknek és vásárlóknak,
• a használt lakás vásárlóknak és a lakásukat bővítőknek.

A CSOK igénybevételére meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló személyek – életkortól függetlenül – egyaránt jogosultak lehetnek. A megelőlegezett kedvezmény fejében előre vállalt gyermek után kizárólag házaspárok igényelhetik a kedvezményt, akik közül legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie. A kedvezmény mértéke a gyermekek számától, az ingatlan nagyságától és típusától (új vagy használt) 600.000 – 10.000.000 Ft-ig terjedhet.

2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Diplomás gyed-re a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja jogosult, aki az alábbi feltételnek megfelel:

• a GYED általános szabályai szerint magára a gyermekgondozási díjra nem jogosult
• a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű, nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Két aktív félév alatt összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszony szükséges.
• a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
• a gyermeket saját háztartásában neveli,
• magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
• a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

2015. január 1-jétől az első házasok adókedvezményt vehetnek igénybe. Abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31.250 Ft. A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapig vehető igénybe.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A biztosítottakat a Társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény (Tbj.) 5. §-a, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a Tbj. 16. §-a tartalmazza. Biztosítottnak minősül pl.: a munkaviszonyban lévő személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, de a felsorolás korántsem ér véget, hiszen nagyon tág a biztosítottak köre.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultra jogosult pl.: táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, saját jogán nyugdíjban, ápolási díjban részesülő személy, szociálisan rászorult személy. Amennyiben tehát a fenti ellátásokban részesül valaki, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Amennyiben azonban a fenti jogcímek alapján valaki nem minősül biztosítottnak, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, melynek mértéke 2018. január 1-jétől 7 320 Ft (napi 244 Ft).

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

• a várandósság,
• a szülési szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

Fontos, hogy várandósságra, vagy emberi reprodukciós eljárásra a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Felmondási korlátozás vonatkozik az anyára, vagy a gyermekét egyedül nevelő apára, akinek a gyermeke 3 évesnél fiatalabb, és munkát végez.

A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Erre az ellátásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.

Fogyatákossági támogatásról bővebben>>

A Munka törvénykönyvének rendelkezése alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

A gyermekgondozási díj (GYED) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, biztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás.

Biztosítási jogviszony alapján jogosult a GYED-re, az a

• biztosított szülő, aki a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
• csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Mennyi időre jár a GYED?

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik, tehát a gyermekek 3 éves koráig jár.

2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban.

Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével - 2018-ban bruttó 28.500 Ft -, mely összeg ikergyermekek esetén gyermekenként jár. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 10 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

Az ellátásra jogosult a szülő, gyám

• saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek után a gyermekek tankötelessé válása évének végéig,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének végéig jogosult rá.

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyes-re lehet jogosult. Ez egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn. Az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

A GYET mellett legfeljebb heti 30 órát meg nem haladóan kereső tevékenységet lehet folytatni, vagy otthonról is lehet dolgozni, itt nincs időkorlátozás.

GYET - gyermeknevelési támogatásról bővebben>>

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor,

• ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem teljesíti a kötelezettségét, feltéve hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, mely összeg 2018-ban 57.000 Ft.

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat, ha középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és 20. életévét nem töltötte be.

A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatban megállapított összeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, mely összeg 2018-ban 14.250 Ft.

A gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti a szülőnek pótszabadság jár, a következők szerint:

• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Fontos, hogy a gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti.

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

• tartósan beteg,
• a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
• három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
• nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
• a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ez az ún. normatív kedvezmény.

A munkáltató saját döntése alapján részesítheti iskolakezdési támogatásban munkavállalóját, de nem kötelezhető rá. A juttatás utalvány, vagy elektronikus fizetési kártya formájában nyújtható.

Az iskolakezdési támogatást azok a szülők vehetik igénybe, akiknek általános vagy középiskolás gyermekük van, és a családi pótlékra jogosultak. Fontos, hogy mind a két szülő részesülhet a támogatásban, valamint az a nem vér szerinti szülő is, aki a családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt.

Az utalvány bármilyen összegben adható, nincs felső korlátja, mivel kikerült a kedvező adózású juttatások közül. A juttatással járó adóterheket a munkáltató állja, a munkavállalók számára adómentes.

A kisgyerekes bérletigazolványra és a kisgyerekes bérlet használatára a lakcímet igazoló hatósági igazolvány szerint az a budapesti lakcímmel rendelkező személy jogosult, aki gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), gyermekgondozási díj (GYED) vagy csecsemőgondozási díj (CSED) folyósításában részesül. A bérletigazolvány kiállításához, érvényességi idejének meghosszabbításához személyi azonosításra alkalmas okmányt is be kell mutatni az igénylésnél.

Adómentes lakáscélú támogatást a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat a munkáltató. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja ad lehetőséget. Az utóbbi módosítást a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható:

• belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
• belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,
• belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,
• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez

Az adómentes munkáltatói támogatás értékhatára:

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből kikerült az óvodáztatási támogatásra vonatkozó rendelkezés, így mindenki a lakhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjénél érdeklődhet a támogatás feltételeiről.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

• ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek,
• a természetbeni támogatásnak (Erzsébet- utalvány),
• egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

Nevesítve, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli támogatás formájába tartozik az óvodáztatás támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az étkezési térítési díjkedvezmény és a gyermekjóléti alapellátás.  

Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.

Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt a megállapítás után igazolja az orvos. Ezek a táppénzre való jogosultság alapfeltételei.

A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem a gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni. A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben. Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?

Mennyi időre jár?

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától, valamint attól függ, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermekét.

Ez alapján a gyermekápolási táppénz

• az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár
• Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható
• A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható
• A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A baba első saját okmánya a Születési anyakönyvi kivonat, melyet a születési hely (kórház) szerinti illetékes Önkormányzat anyakönyvvezetője állít ki. Ehhez szükséges a szülők személyi igazolványa, lakcímkártyája illetve házassági anyakönyvi kivonat, vagy, ha nem házasok, apasági nyilatkozat. Egyes kórházakban előfordul, hogy kirendelt kórházi anyakönyvvezető is van, akinek közreműködésével már a kórházi tartózkodás alatt készhez kaphatjuk a születési anyakönyvi kivonatot. Egyéb esetben vagy személyesen, vagy postán kapjuk meg a kivonatot.

A kórházban automatikusan megindítják a TAJ és lakcímkártya igénylést is. Mindkettőt soron kívül kiállítják az illetékes hivatalok, és postán megküldik a szülő részére.

A TAJ kártya és az azon szereplő TAJ szám különösen fontos, mivel a társadalombiztosítási (CSED, GYED) és a családtámogatási ellátások (családi pótlék, anyasági ellátás, GYES) igénylésénél mindenképpen szükség lesz rá.