A háziállatok kialakulása 
A kiállítás szemléletesen mutatja meg az ember és az állat kapcsolatát, és az ember hatására az állatokon végbemenő változásokat.
Kategória: Kiállítás
Magyar Mezőgazdasági Múzeum 
Budapest
A háziállatok kialakulása
A kiállítás rögtön egy különlegességgel kezdődik. A terem bal oldalán egy őstulokkoponya köszönti a látogatókat, míg jobb oldalon a tárlók felett 4 magyar szürke ökör koponyája látható. Mind a négy ökör kapitális szarvakkal rendelkezik. Fajtájának is kiemelkedő méretű egyedeit csodálhatja meg az érdeklődő.
Háziállatok kiállításA terem bal oldalán 3 tárlóban archeozoológiai leleteket és 3 életképet látunk az ősember korából. Az első tárló bemutatja az őskőkor (paleolitikum) élővilágát. Olyan fajokat láthatunk köztük, melyeket ma Magyarországon már elképzelni sem tudunk, pl. barlangi medve, gyapjas orrszarvú, mamut. Minden kiállított csonttöredék eredeti, sok köztük méreteiben is lenyűgöző. Ebben a korban az ember barlangokban, kunyhókban lakott, és táplálékát vadászattal és halászattal szerezte. Mindhárom életkép jól szemlélteti az ősember életét, figyelve az apró részletekre is. A következő tárlóban a különböző fajok háziasításának helyét és idejét ismerhetjük meg, világtérképen lehelyezve. A harmadik vitrin az újkőkor (neolitikum) emberének háziállatait ismerteti. Hogy a látogató könnyen beazonosíthassa az apró csonttöredékeket, minden csonttöredék mellett láthatjuk az állat képét, rajta testrészenként azonosítva a leletet. A régészeti ásatások során előkerült állatcsontok jól szemléltetik a kor állatfaunájából az ember számára jelentős fajokat. A Kárpát-medencében ekkor az ember háziállata a juh, a kecske, a szarvasmarha, a sertés és a kutya volt. A kiállításban és a kiállításvezetőben a korra jellemző százalékos fajmegoszlást is megismerhetjük. Ezek az első háziállatok a Balkán irányából érkeztek az újkőkori Körös-kultúra népeivel. Külön érdekesség, hogy újkőkori, több ezer éves, különböző fajokat ábrázoló állatfigurák is láthatók a kiállításban.
Háziállatok kiállításA terem jobb oldalán található vitrinekben állatfajonként láthatók a háziasítás nyomán fellépő különbségek. A bejárattól haladva a fajok abban a fontossági sorrendben szerepelnek, amely a Kárpát-medencében a legtöbb régészeti lelőhelyre jellemző. Az első két vitrin a szarvasmarha háziasításáról szól. Jól megfigyelhetők a lábközépcsontok méretében, és a koponya formájában végbemenő változások. Ez a tárló mutatja be a magyar szürkemarhát is, mely hazánk jelentős tájfajtája volt a 17-19. században. Napjainkban tenyésztése újra fellendülőben van. Különlegesség az i.e. 1500-ból származó vaphiói aranyserleg, mely az őstulok befogását jeleníti meg. A harmadik tárlóban a vaddisznó és a házisertés csontozatában bekövetkező változások kerülnek bemutatásra. A következő három tárló az ember hatására létre jött juh-, ló- és kutyafajták sokszínűségét és változatosságát szemlélteti.
A bal oldali utolsó tárlóban az elmúlt 150 év néhány jeles zoológusának portréját és legfontosabb munkáit láthatja a látogató.
Nyári nyitva tartás:
Március 1-től október 31-ig
Kedd-vasárnap: 10–17 óráig
Hétfő: zárva
www.mezogazdasagimuzeum.hu
A kiállítás rögtön egy különlegességgel kezdődik. A terem bal oldalán egy őstulokkoponya köszönti a látogatókat, míg jobb oldalon a tárlók felett 4 magyar szürke ökör koponyája látható. Mind a négy ökör kapitális szarvakkal rendelkezik. Fajtájának is kiemelkedő méretű egyedeit csodálhatja meg az érdeklődő.
Háziállatok kiállításA terem bal oldalán 3 tárlóban archeozoológiai leleteket és 3 életképet látunk az ősember korából. Az első tárló bemutatja az őskőkor (paleolitikum) élővilágát. Olyan fajokat láthatunk köztük, melyeket ma Magyarországon már elképzelni sem tudunk, pl. barlangi medve, gyapjas orrszarvú, mamut. Minden kiállított csonttöredék eredeti, sok köztük méreteiben is lenyűgöző. Ebben a korban az ember barlangokban, kunyhókban lakott, és táplálékát vadászattal és halászattal szerezte. Mindhárom életkép jól szemlélteti az ősember életét, figyelve az apró részletekre is. A következő tárlóban a különböző fajok háziasításának helyét és idejét ismerhetjük meg, világtérképen lehelyezve. A harmadik vitrin az újkőkor (neolitikum) emberének háziállatait ismerteti. Hogy a látogató könnyen beazonosíthassa az apró csonttöredékeket, minden csonttöredék mellett láthatjuk az állat képét, rajta testrészenként azonosítva a leletet. A régészeti ásatások során előkerült állatcsontok jól szemléltetik a kor állatfaunájából az ember számára jelentős fajokat. A Kárpát-medencében ekkor az ember háziállata a juh, a kecske, a szarvasmarha, a sertés és a kutya volt. A kiállításban és a kiállításvezetőben a korra jellemző százalékos fajmegoszlást is megismerhetjük. Ezek az első háziállatok a Balkán irányából érkeztek az újkőkori Körös-kultúra népeivel. Külön érdekesség, hogy újkőkori, több ezer éves, különböző fajokat ábrázoló állatfigurák is láthatók a kiállításban.
Háziállatok kiállításA terem jobb oldalán található vitrinekben állatfajonként láthatók a háziasítás nyomán fellépő különbségek. A bejárattól haladva a fajok abban a fontossági sorrendben szerepelnek, amely a Kárpát-medencében a legtöbb régészeti lelőhelyre jellemző. Az első két vitrin a szarvasmarha háziasításáról szól. Jól megfigyelhetők a lábközépcsontok méretében, és a koponya formájában végbemenő változások. Ez a tárló mutatja be a magyar szürkemarhát is, mely hazánk jelentős tájfajtája volt a 17-19. században. Napjainkban tenyésztése újra fellendülőben van. Különlegesség az i.e. 1500-ból származó vaphiói aranyserleg, mely az őstulok befogását jeleníti meg. A harmadik tárlóban a vaddisznó és a házisertés csontozatában bekövetkező változások kerülnek bemutatásra. A következő három tárló az ember hatására létre jött juh-, ló- és kutyafajták sokszínűségét és változatosságát szemlélteti.
A bal oldali utolsó tárlóban az elmúlt 150 év néhány jeles zoológusának portréját és legfontosabb munkáit láthatja a látogató.
Nyári nyitva tartás:
Március 1-től október 31-ig
Kedd-vasárnap: 10–17 óráig
Hétfő: zárva
www.mezogazdasagimuzeum.hu
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: