Kedves Andrea!
Segítségét kérném. Kislányom októberben lesz 6 éves. Elég sokáig úgy aludt el, hogy mellette feküdtem, néha símogattam is. Aztán egy szobába kerültünk, lett külön saját ágya, eleinte nagyon szépen ment az elalvás. Tévénézés alatt elálmosodott, és elaludt. Sajnos kb. 1 hete nagyon nehezen megy az elalvás. Napközben semmi gond, szót fogad, aranyos, segítőkész, este már a fürdésnél gond van, "nem akarok még fürdeni", de ez nem vészes. Aztán lefekvéskor még meseolvasás van, aztán ágybabújás, puszi, ölelés. Akkor jön a gond. Elmegy még 5-ször vécére, elkezdi mondogatni, hogy ő buta, meg hogy ő nem tud aludni. Szépen mondom neki, hogy nem kell aludni, csak csendben nézze a tévét, de csak hergeli magát, és jön a sírás, hogy de ő nem tud aludni. Már megpróbáltam, hogy kikapcsolom a tévét, de akkor meg azért sír szinte őrjöngve, mert fél. Tényleg fél, mert sötétedés után nem mer egyedül bemenni a szobába sem. Addig fajul a helyzet, hogy kiabálás van ( édesapa), hogy fejezze be a hisztit. Már volt , hogy a fenekére is rávert, de nyilván nem ez a megoldás. Mondjuk neki, hogy ha nem marad csendben, nem lesz ez vagy az, de nem nagyon tudunk rá hatni. Csak megy tovább a "hiszti". Azt is szokta ilyenkor mondani, hogy nem is szeretjük őt... Tanácstalan vagyok, már előre félek az estéktől. Mit kellene tennem? Kérem segítsen: egy tanácstalan, kétségbeesett anya!