|
|
Herold FerencKertészmérnökElérhetőségeim: Telefon: 06-70/384-29-82 E-mail: kertember@gmail.com Honlap: http://www.kertember.hu/ Blog: www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com |
Kérdezz-felelek
Köszönöm válaszát. A csalán az utcafronti azon részén van amit valóban ritkán nyírnak mert mi csak addig nyírjuk ameddig az utcafronti kerítésünk tart. A terület Önkormányzati tulajdonú, és ritkán jönnek lenyírni, a mi házunk az utca első háza a főúttól ami 200 méterre van. Ezen a területen csalán, búzavirág, fehér libatop, muhar van bőven. Ezt a mi kis fűnyírónk nem is bírja. Jelenleg csak annyi kérdésem volna, hogy a kétszikűek ellen használt gyomírtó árthat-e a cserjéknek fáknak, ha igen hány méter távolságot kell tartani (nyír, tuja, kökény, vörösvesszejű som, lonc, juhar)?
Köszönöm, és fotózok hamarosan
Hajni
Az Ön által felsorolt összes növényre károsan hat a gyomírtó. De csak akkor, ha a zöld levéllel érintkezi. Ha a növények törzsére kerül belőle egy kevés az nem okoz nekik gondot. Ez a szer ugyanis a levélen keresztül szívódik fel és a gyökérre hat. Ha szélcsendes időben permetez, és kerüli a cserjék, fák leveleit, akkor akár a növények tövében is gyomírthat. Igazából nem tudok védőtávolságot írni, mert az nagyban függ a permetezéskori szélviszonyoktól, a permetezési nyomástól, a kijuttatás szórásképétől, a kijuttatás magasságától. De hogy ne maardjon adat nélkül: szélcsendben, kúpos permetlé kijuttatási képpel, 3-4 bar-os nyomáson (a boltokban kapható kézzel pumpálható háti permetező gépek zöme ilyen), a föld felsíznétől mért 20 cm-es kijuttatási magassággal számolva a védőtávolság 50 cm.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2011. 08. 14. 18:22
Kedves Ferenc!
2007-ben töltöttük fel kertünket termőfölddel, és füvesítettük be. Azóta volt ahol kiszáradt, és újra gyomosodni kezdett. Elég nagy terület 300 nm, az utcafronti részen kívül is gyomos, többnyire tarackbúza, csalán, laboda tehát egy és kétszikű gyom is található. Hátul a kert szomszédunknak rengetek pongyolapitypangja van, ott már nincs is gyakorlatilag fű. A mi talajunk elég nedves átlagos változékony időben, nagy melegben a felső réteg száraz az alsó rétegek mindig nedvesek. Kötséghatékony megoldást keresek a problémánkra, miszerint hogyan tudnám, gyorsan sűríteni a gyepet, hogy a gaz ne tudjon kibújni. Nincs gyepszellőztetőnk és egyelőre családi költségvetésünk nem is engedi, hogy legyen. A fű sport fűmkagkeverék, angol perje, réti perje, csenkesz. Volt egy elméletem miszerint ha gyakran nyírjuk a füvet akkor a gyom kipusztul közüle de sajnos nem tudjuk olyan gyakran nyírni mint ahogy szeretnénk ráadásul az utcáról is és a hátsó kertből is folyamatosan jön jön a gyom. Hogyan tudnék úgy felülvetést végezni, hogy a fűmagok ki is kelljenek, az jó megoldás volna e? Elegendő e gereblyével picit fellazítani a talajt? És hogyan tudnám visszaszorítani a szomszéd drótkerítésén átjövő pitypangokat?
köszönöm válaszát előre is,
Hajni
Kedves Hajni!
Előre szeretném bocsájtani, hogy látatlanba nem könnyű megválaszolni a kérdést. De mivel elég részletesen leírta a problémát, ezért nem reménytelen.
Kicsit furcsa számomra, hogy gyomként jelentkezik a csalán és a laboda. Ez a két gyom nem jellemzője a rendszeresen gondozott, és nyírt gyepnek, még akkor sem, ha foltokban néha kiszárad. Ilyen kiszáradt foltokban inkább muhar, kakaslábfű, vagy ahogy Ön is írta tarackbúza, csillyagpázsit jelenik meg. A zárt gyepállományban utifű, pitypang, gombocska, libapimpó, moha, lóhere szokott gondot okozni. Természetsen rajtuk kívül még van egy-két faj, ami talaj függvényében megjelenik, de ezek az álatlános gyomosítók. A csalán, laboba és a hozzájuk hasonló gyomok inkább olyan helyeken jelenenek meg, ahol nyugalmuk van, ritkán nyírják le őket, vagy friss termőföld került a területre, és abban volt elfekvő gyommag. A csalán egyébként jelző növény, ami azt jelenti, hogy a talaj állapotára lehet következtetni a jelenlétéből. Konkrétan a nedvesebb, üde nitrogénban gazdag talajt jelzi.
Akkor sorba veszem a gondokat.
Gyomosodás megelőzésének legjobb módja, ha a gyep egészséges, sűrű, jól záródó állományú, ekkor a szél, vagy állatok által behozott gyommagnak kevés esélye van a kikelésre. Mondanom sem kell, hogy ahhoz, hogy egy gyep "pipec" legyen sokat kell és rendszeresen dolgozni. Nyírni, öntözni, tápoldatozni, szellőztetni, betegségek ellen kezelni, talaját kezelni. Így első olvasatra ez eléggé költségesnek tűnhet, de a látszat néha csal.
Gyomok eltüntetése. Kétszikűek írtása a legegyszerűbb, mert azokat szelektív gyomírtó szerekkel ki lehet ölni. Kaphatók erre a boltokban gyomírtó szerek. Egy négyzetméter költsége 20-30,-Ft körül mozog (szerenként változó). Az egyszikűek eltávolítása már bajosabb, ugyanis erre olyan gyomírtó szer van csak, ami a füvet is kiírtja. Tehát az egyszikűeket vagy mechanika úton kell kigyomlálni, vagy a gyeppel együtt kigyomírtózni. Vannak továbbá olyan gyomosítók, mint a libapimpó, vagy a moha (ami ugyan nem gyom, de mégis a fű gyomosítójaként tartjuk számon), amik azért jelennek meg, mert a talaj kémhatása változik, a talaj levegőtlenné válik, a kultúrgyep számára kedvezőtlenné válnak az életkörülmények, kiritkul, így lehetővé válik a gyom megjelenése. És, ha már egyszer megjelennek, akkor szép lassan ki is szorítják onnan az amúgy is szenvedő füvet.
Felülvetést úgy javaslom elvégezni, hogy ahol nagyobb foltokban rossz állapotú a talaj, ott az egész részt ki kell írtani gyomostul, a talajt fel kell lazítani, magágyat kell készíteni, és újravetni. Az nem fog működni, hogy fűmagot szórnak a meglévő fű, és gyom közé, mert ott nem megfelelő a mikroklíma arra, hogy a pici csírák megerősödjenek, fűvé, továbbá a fümagot sem tudják kellőképpen bedolgozni a talajba.
A gyepének felújítására felelősségteljesen csak akkor tudnék javaslatot tenni, ha láthatnám a problémát, vagy képeken, vagy személyesen.
Amikor gyepesítek, vagy olyan gyeppel állok szemben amira a tulajdonosa panaszkodik, mindig fel szoktam tenni a kérdést a tulajdonosnak. Mi a célja? Milyen gyepet szeretne? Mire akarja használni? Milyen lehetőségei vannak (pénz, idő, szakértelem, gépesítettség, külső adottságok:talaj, víz, napfény). Amég ezzel nem vagyunk tisztában kár is nekiállni a gyepesítésnek. Nem mindegy ugyan is a vetendő fűmag összetétele, a gondozás technológiája. Hiába akarunk mi golfpálya gyepet, ha nincs időnk gondozni, vagy nincs pénzünk fenntartatni, vagy netán a talaj nem teszi lehetővé stb. Arra akartam ezzel célozni, hogy egy lóherés, taracbúzás rendszeresen nyírt gyep is szép üdezöld tud lenni, benne a néhány tő pitypang nem zavaró, sőt sárga virágával még mutatós is lehet, csakúgy, mint a gombocska (százszorszép).
Remélem tudtam valamennyire segíteni a probléma orvoslásában. Ha további kérdése van szívesen válaszolok.
Üdvözlettel:
.jpg){kind=small}
