|
Papp GyuryLelki Segítő és Spirituális TanácsadóElérhetőségeim: Telefon: 06-70/420-21-44 - telefonos tanácsadás és időpont egyeztetés Ha CSAK a magas telefonköltség miatt nem hívsz! - visszahívlak! E-mail: samael144@gmail.com Blog: http://dogmaknelkul.blogger.hu Facebook: https://www.facebook.com/gyury.papp.1 |
Kérdezz-felelek
Ferjemmel kulfoldon elunk es csaladtervezesen, baban dolgozunk amiota megismerkedtunk, ez lesz a harmadik eve. Egesznap erre az egy gondolatra, belso hangra figyelek, az utobbi idoben egyre erosebb, es nem tudom miert, de nem tudom megallitani vagy kikapsolni es talan nem is akarom. Anyava szertnek valni. Ferjem turelemes velem. Megtudna e nekunk mondani, hogy mitol van ez, mikor valaszt a lelek szulot?
A masik amit szeretnenk kerdezni, hogy igy akik mint mi is kulfoldon talaltuk meg boldogulasunkat, munkankat, eltunket, mi az oka ennek, hogy nekunk itt kell szerepet vallalni es a helyunket megallni? A ferjemet pedig a 44-es szam kiseri. Tudna erre valami megfejtest mondani Kedves Szalay Ur?Szeretettel Sky
Mivel privátban is megkeresett kérdésével, itt csak röviden fogok válaszolni. Férfiként csak nagyon érintőlegesen tudok együtt érezni az anyává válás érzésével, de amennyire sikerül, azt tanácsolnám, hogy most egy darabig más érzést próbáljon felerősíteni magában, mert minél görcsösebben ragaszkodik ehhez az ideához, annál távolabb fog kerülni a megvalósulástól. Férje is egy idő után teljesítmény kényszernek fogja érezni azt, hogy az Ön vágya beteljesedjen, de az is lehet, hogy tudat alatt vagy Ön, vagy férje hárítja valamiért azt, hogy megfoganjon a gyermekük. Minden lélek más és más szempontok szerint válassza ki a földi élete karmikus FŐ segítőit, a szüleit, a családját, és csak akkor fogan meg, amikor az számára, a KARMÁJA szempontjából a legoptimálisabb, és ha a szülőket nem érzi még érettnek arra, hogy a megfelelő karmikus körülmények között fogadni tudják, nem fogan meg. Ezért tanácsolnám ezért a „lazítást” és a hitet, hogy MINDEN A MAGA IDEJÉBEN VALÓSUL MEG, hiába vagyunk türelmetlenek. Az hogy most külhonban találják meg boldogulásukat, a mai világban szerintem természetes, és ez nem játszik annyira közre, hogy a fogantatás létre jöjjön.
Férje 44.es számára pedig egy honlapról az alábbi üzenetet vettem át és szerintem tökéletesen megállja a helyét..: „44: Sok angyal vesz most körül. Kérhetsz tőlük bármit, ami békét hoz a szeretteid és a te életedbe. Ne te mondd meg, miként alakítsanak ki egy helyzetet, csak kérd tőlük, hogy tegyék meg. A Teremtő végtelen bölcsessége vezetni fog (az angyalok segítségével), és meghozza a csodálatosan ötletes megoldást. „
További sok szerencsét, és áldott baba várás: Papp Gyury 2011. 12. 10. 20:38
Még nagyon friss az esemény, és ezért még nagyon aggódom Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e az aggódásom,vagy végre nyugodt lehetek? Lányom kisfiát már 9 hónapja mi neveltük.Már születése óta is többet velünk volt, mint otthon.Most kértem a lányomat, hogy a kisfiút vegye magához. Ő sok dologra hivatkozik, és ez neki nem tetszik.Igazán nem is akarta. Mi már nem vagyunk fiatalok, és azt gondoltam,hogy talán már rádöbben a lányom,hogy mégis mellette a helye.Aggódom, mert pánikra hivatkozva a lányom alig két nap után úgy gondolta, hogy mégis csak jobb lenne, ha még legalább egy évig mi nevelnénk.Most a kisfiú második osztályos. Aggódom, mert szinte rettegek attól,hogy mikor fogja bejelenteni, hogy mégsem akarja nevelni. Csak a káosz és zűrzavar az életünk a párommal. Egyenlőre még reménykedni sem tudok,hogy végre nyugalmunk lehet. A kis unokát imádjuk, és ő is nagyon szeretett velünk lenni. Most olyan érzésem van,hogy lehet, hogy a kicsi is azt érzi,hogy eldobtam magamtól. A választ előre is köszönöm, egy
aggódó nagymama.
A remény a vágyakról szól, a HIT arról, hogy CSAK AZ TÖRTÉNIK VELÜNK, AMIRE SZÜKSÉGÜNK VAN! Ölelje magához unokáját, és próbálja megértetni vele, hogy amíg Önön múlik, vele lesz. Ez az egy tanácsom van erre a nehéz helyzetre, és talán annyi, hogy a „kedves édesanyát” szeretettel látnám egy beszélgetésre. További jó egészséget: Papp Gyury 2011. 09. 15. 20:41
A legkedvesebb barátnőm ügyében szeretném a véleményét, esetleg tanácsát kérni. Szeptember elején rosszindulatú vastagbél daganatot diagnosztizáltak nála. Azonnali műtétet javasolt az orvos. Áttét akkor nem volt. Ő nem vállalta a műtétet, természetgyógyász segítségével szeretne meggyógyulni. Szellemműtétet javasoltak neki, amit egy látó javaslata alapján szeptember 27-én kellett volna elvégezni, de a mai napig ez a műtét nem történt meg. Talán ezen a hétvégén sor kerül rá.
Én már kicsit kétségbe vagyok esve, hogy meggyógyulhat-e ilyen módon. Energiával tölti fel a testvére minden nap, akinek szintén volt egyébként béldaganata. Ő már gyógyult.
Várom válaszát!
Üdvözlettel: Tar Éva
Kérdésem a fiammal,és gyerekeivel kapcsolatos kapcsolatos. Már 4 éve külföldön dolgozik. 42 éves, és egy kicsit elfáradt. Régóta a családtól távol él, és csak rövid időre tud hazajönni, és ritkán. Szeretné feladni ezt a helyzetet, de ott biztos munkahelye van, és jobb fizetés. Ha hazajönne, csak a kilátástalan munkalehetőség várná. A lánya szintén kint dolgozik, és a fia is szeretné majd követni őket.
Kérdésem az, hogy a fiam még sokáig úgy dönt-e, hogy kint marad, vagy hamarosan inkább az otthonát választja? A gyerekeknek hosszútávú lesz-e a döntés, hogy inkább külföldön dolgoznak?
És én, mint anyuka, és egyben nagymama persze aggódom.
A választ előre is köszönöm.
szeretettel: orgonavirág