Babakortól kövérségre ítélve

Az első 1000 napban eldőlhet, kövérek leszünk-e felnőttkorunkban

A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor szerint a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat az első 1000 nap magas fehérjebevitelével. A több európai országot felölelő The EU Childhood Obesity Programme (CHOP) kutatás szerint a túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás 2,5-szeresére növeli annak a kockázatát, hogy a gyermek 6 éves korára túlsúlyos lesz.

A fenti kutatási eredményeknek azért óriási a jelentősége, mert az elhízás Európában járványos mérteket öltött: jelenleg körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió pedig kórosan el van hízva. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás növeli az olyan súlyos megbetegedések kockázatát, mint a diabétesz vagy az iszkémiás szívbetegség, szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzással. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a tömeges elhízás az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma.
 

Anyatej vagy anyatejhez közeli tápszerrel az elhízás ellen

Az elhízást övező diskurzus eddig elsősorban a mozgásszegény életmódra, valamint a felnőttkori táplálkozásra koncentrált. A táplálkozáskutatók megállapításainak fényében azonban kijelenthető, hogy az okok között a gyermekek első 1000 napjának táplálkozása is ugyanekkora figyelmet érdemel.

„Nem elég tehát az aktív életmód népszerűsítése, az elhízás megelőzését valójában már csecsemőkorban el kell kezdeni. Az egészségügyben dolgozóknak ezért fel kell hívniuk a szoptató anyukák figyelmét a korai fehérjebevitel fontosságára” – állítja Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a hazai IDEFICS kutatások vezetője.

A szakember szerint a túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel érdemi hatással van a csecsemőkorban kialakuló zsírsejtekre, ugyanis az első 1000 napra zajlik le az ún. metabolikus programozás és alakul ki – egy életre szólóan – a zsírsejtek száma. Ez pedig alapvető hatással van az elhízásra. Emellett a túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, amely növeli az éhségérzetet, ez pedig szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz.

A táplálkozáskutatók egyetértenek abban, hogy a csecsemő ideális tápláléka az anyatej. Mindazonáltal, ha a szülő hozzátáplálásra kényszerül, feltétlenül olyan tápszert kell választania, amely hipoallergén fehérjéket tartalmaz, és az anyatejben lévő fehérje mennyiségét és struktúráját megközelíti. Ezzel nemcsak az elhízás, hanem az allergiás tünetek megjelenésének a kockázatát is csökkenheti. 

Fotó: Tuomas_Lehtinen/FreeDigitalPhotos.net