A szem: a babák látása még nem olyan kifinomult, mint a felnőtteké, ezért érdemes fekete-fehér képeket mutatni nekik. Kaphatóak kifejezetten ilyen babakönyvek is, de ha rákeresel a "fekete-fehér babaképek” kifejezésre, rengeteget feldob az internet is. Kisebb babáknál például leteheted elé, mikor hasra fekteted, így meglesz a motiváció, hogy felemelje a fejét. Nagyobbakkal pedig könyvként lapozgathatod. Emellett nagyon fontos, hogy amint nagyobb lesz, a mindennapi élet tárgyait is add a kezébe – nagyon érdekes lesz először kanalat, tányért, szappant, bármit is a kezébe fogni és megnézegetni. A tükörképüket is nagyon szeretik a babák – szerezz be egy kézbe fogható tükröt, ha teheted.
Az orr: természetesen ezt az érzékszervet rengeteg inger éri a mindennapokban, de egészen nyugodtan stimulálhatod is. Kezdetben csak „finomabb” illatokkal, mint például levendulapárna szagolgatásával, de később a mindennapi élet résztvevőit is bevonhatod – például a szappant vagy a kávét. Mindig mondd is el, hogy mit érez éppen!
A nyelv: ezt az érzékszervünket a hozzátáplálás megkezdése után folyamatosan fejlesztjük az újabb és újabb ízek megismertetésével. Érdemes ezért mindig csak 1-1 újabb ízt megmutatni ("bevezetni”), így babánk jobban meg tudja különböztetni majd őket egymástól. Így tudja eldönteni igazán, hogy mi ízlik neki és mi nem. Eleinte csak óvatosan fűszerezzünk, hiszen maga az étel íze is újdonság nekik, nem kell, hogy a fűszerezés elvonja a figyelmet róla.
A fül: több kutatás is rávilágított már, hogy a zenehallgatás nagyon fontos az agyi fejlődés tekintetében. Ezért érdemes minden nap zenét hallgatni. Nem muszáj, hogy ez klasszikus zene legyen, de azt is sokan bizonygatják, hogy nem árt, ha azt is hall a gyermek. A zenehallgatás, a ritmusra tapsolás (a baba kezével vagy lábával), a höcögtetés/lovagoltatás (ülni tudó babával), vagy a táncolás (babák még természetesen a szülő kezében) akár egy későbbi olvasási probléma megelőzése érdekében is fontos lehet. Énekelhet a szülő is, ez természetesen jobban fog tetszeni a babáknak, mintha valamelyik kütyüből hallaná ugyanazt. Emellett a csörgők, mint gyermekjátékok, szintén fontos szerepet töltenek be, hiszen ezek által tanul meg olyan összefüggéseket a gyermek, hogy ahogy ő megmozdított valamit, az hangot adott ki. Fontos az is, hogy hallja a szüleit beszélgetni, hiszen a beszédet is utánzás alapján sajátítja el. A fül stimulálása tehát több szempontból is nagyon lényeges az agyi fejlődés során.
Végül a bőrünk, a legnagyobb érzékszervünk: ezt az érzékszervünket is rengeteg inger éri akkor is, ha nem teszünk érte kifejezetten semmit. Mégis érdemes, akár csak a játék kedvéért is újdonságokat bevetni. A baba kezébe sok mindent adunk a mindennapokban, a talpakat azonban az első hónapokban alapvetően kevés inger éri. Ezért érdemes a ruha anyagától eltérő anyagokkal megsimogatni azokat egy-egy pelenkacsere alkalmával. Például törölközővel, szivaccsal, vagy valamelyik keményebb játékával. Ezeket utána a kezébe is adhatjuk, hogy egymás után tapasztalja meg a különböző érzetű tárgyakat. Ha a baba fekszik, vagy már esetleg ül, végigguríthatunk a testén egy labdát, vagy akár egy kisautót is. Ne maradjon ki a háta sem, ezt a területet ugyanis a simogatáson kívül kevés inger éri. Fürdés közben egy pohárba dugva a kezét megmutathatjuk neki a hideg-meleg közti különbségeket. Séta alkalmával adjunk a kezébe falevelet, virágot, botot – ezek a természetközeli tárgyak ugyanolyan érdekesek lesznek számára, mint a legszuperebb játékai.
Ne féljünk játszani a babával! Dögönyözzük, vegyük a kezünkbe, hallgassunk zenét, vagy csak madárcsicsergést, táncoljunk vele, mutassuk meg neki, milyen érdekes a világ! És mindeközben kommentáljuk is, hogy mit érez vagy lát –ezáltal tudatosítjuk is benne.
Az ötleteket a saját gyermekem nevelése alapján, és Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!, valamint Anne Pulkkinen: Játék a babával című könyve alapján írtam.
Fotó: Daria Shevtsova a pexels.com-on
.jpg){kind=small}
