Kocsis István közölte, az elmúlt öt évben a koraszülött-ellátás óriási fejlődésen ment keresztül Magyarországon, és sok szemléletbeli változás is történt. Például manapság már próbálják minimalizálni az olyan komoly intenzíves ellátásokat, mint amilyen a lélegeztetés vagy a katéterezés, mert ezek akár szövődményekhez is vezethetnek. Emellett országszerte megújultak a koraszülöttosztályok, valamint sokkal inkább családközpontú lett az ellátás, egyre inkább bevonják a szülőket is a csecsemők ellátásába a kórházakban.
Kiemelte, a koraszülöttek esetében nagyon fontos a korai fejlesztés ahhoz, hogy ezek a gyerekek felzárkózzanak a 40. hét körül született társaikhoz. A terhesség alatti minden elveszített hét ugyanis körülbelül öt százalékkal növeli a speciális nevelési igény szükségességét iskoláskorban - tette hozzá az osztályvezető.
Rigó János, a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, a világnap alkalmából átadnak a klinikán egy úgynevezett laktációs helyiséget, "fejőszobát", ahol az anyák a tejüket le tudják fejni, így anyatejhez jutnak a koraszülöttek is.
Az igazgató szólt arról is, hogy Magyarországon évente mintegy nyolcezer gyerek jön koraszülöttként a világra, ezzel Magyarország a középmezőnyben van.
2011 óta november 17-e a koraszülöttek világnapja, ezen a napon a koraszülöttek életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtti szülések koraszülésnek számítanak, és a 2500 gramm súlyt el nem érő újszülöttek is koraszülöttek. Tíz megszületett gyermekből egy koraszülött a világon, a koraszülöttség az újszülött-halálozások vezető oka.
Forrás: MTI
Fotó: Wayne Evans / PEXELS
.jpg){kind=small}
