Az edukinesztetika vagyis az „észkerékkapcsoló agytorna” a tanulási képességek javítására kidolgozott módszer. A szó jelentése: nevelés mozgás által.
Ismereti és tapasztalati bázisát az alkalmazott kineziológia, a tanuláspszichológia az agykutatás és a kínai meridián tan eredményei képezik. Az eljárás kifejlesztője a Dr. Paul E. és Geil Dennison házaspár. Elméletük azon a feltételezésén alapszik, miszerint ha nincs szervi károsodás, nem beszélhetünk tanulási zavarról, legfeljebb a tanulási képesség blokkoltságáról lehet szó.
Lényege, hogy a két agyfélteke közötti együttműködést javítja különféle mozgásos, akupresszúrával kombinált gyakorlatokkal. Emellett a test energetikai viszonyait is igyekszik egyensúlyba hozni. A tanulást blokkoló tényezők megkereshetők, tudatosíthatók és speciális gyakorlatokkal feloldhatók. A természetes tanulási folyamatok zavarai, vagyis a tudatos vagy tudat alatti tanulási nehézségek elháríthatók az edukinesztetika módszerével.
Sok gyermek életében gátolhatják a szellemi fejlődést, a tanulási teljesítményt a stressz, és a belső feszültségek. Amikor nagyon erőlködik egy diák, hogy teljesítsen, kikapcsolódhat agyának az egészleges tanulást koordináló integrációs mechanizmusa. Ezeket is segít leépíteni, ill. csökkenteni az edukinesztetika. Azokon a gyermekeken és felnőtteken is segít a módszer, akiknek eleve nehezére esik az írás, olvasás, nehézségeik vannak a tanultak felidézésével, nem tudják rendesen alkalmazni tanulási képességeiket. A módszer célja, hogy egyensúlyt teremtsen az ember pszichéjében, így őt a tanulás szempontjából optimális állapotba „kapcsolja”
A mindennapi tevékenységeink során fellépő nehézségek is stresszel járnak. Ide sorolhatók a beszéd, írás, olvasás, számolás, visszaemlékezés nehézségei, de akár a biciklizés vagy autóvezetés során jelentkező stresszhelyzetek is. Ezek a hatások gyakran érdektelenséget váltanak ki, ami kihatással lesz a szociális viselkedésre, a táplálkozásra és az önértékelésre is.
A kisgyermekek természetes módon, stresszmentesen és örömmel tanulnak. Ezt az állapotot szeretnék visszaállítani a szakma képviselői a tanulóknál is.
A gyakorlatok:
- fokozzák az agy oxigénellátását,
- javítják a tanulási teljesítményt
- oldják a szorongást,
- segítik a két agyfélteke együttműködését,
- az akupresszúrás pontok masszírozása javítja a test energiaáramlását.
Csendes pihenő:
Nyugtat, ellazít, összeszedettebbek leszünk tőle.
Kényelmesen hanyatt fekszünk, két tenyerünket a hasunkra fektetjük. Becsukjuk a szemünket és csak a légzésünkre figyelünk. Először csak fél percig végezzük a gyakorlatot, majd fokozatosan növeljük az időtartamot.
Váltott orrlukas légzés:
Ez a technika segít a figyelemösszpontosításban és fokozza agyunk vérellátását.
Fogjuk egyik kezünk hüvelyk és mutatóujja közé az orrcimpánkat. Először az egyik, majd a másik orrlyukunkat fogjuk be váltakozva és ezt ötször ismételjük meg.
Energiaásítás:
Ez a gyakorlat javítja a kifejezőkészségünket.
Tátsuk nagyra a szánkat, miközben kétoldalt masszírozzuk az állkapcsunkat, közben sítsunk többször nagyokat.
Tigris:
A gyakorlat csökkenti a belső feszültséget.
Képzeljük el, hogy félelmetes tigrisek vagyunk a dzsungelben, hatalmas mancsokkal és karmokkal. Leguggolunk, közben erősen kifújjuk a levegőt, majd felállunk és csukott szájjal orrunkon intenzíven beszívjuk a levegőt. Kilencszer ismételjük a gyakorlatot.
Gondolkodó sapka:
Amikor figyelmünk hallószerveinkre irányul, javul az információ hallás utáni befogadása. Ezen kívül néhány fontos akupunktúrás pontot is aktiválhatunk. Óvatosan és finoman egyszerre mind a két fülünket igyekezzünk „nagyra nyújtani”, mintha ki akarnánk vasalni. Kezdjük a fülek felső részénél, lassan haladjunk egészen a cimpákig. Ezt a gyakorlatot csak egy percig kell végezni.
Észkapcsolók:
Ez a gyakorlat segít abban, hogy agyunk minden területe bekapcsolódjon a gondolkodásba. Egyik tenyerünket a köldökünkre fektetjük, másik kezünkkel masszírozzuk, körkörösen nyomkodjuk a kulcscsont alatt a szegycsont két oldalán található mélyedéseket. Legalább fél percig végezzük a gyakorlatot.
Gorilla:
Ez a gyakorlat segíti a szürkeállomány működését. Végigkopogtatjuk ujjaink hegyével az egész testünket. Először átkopogtatjuk a bal karunkat úgy, hogy tenyerünknél kezdjük, és a karunk belső felén haladunk a hónaljig. Visszafelé a vállunktól indulunk és a kar külső felületén haladunk végig az ujjakig. Ezután kilazítjuk vállainkat, majd ugyanezt megismételjük a jobb kezünkkel is.
Végül a fej következik: A homlokunktól indulunk, körben végigkopogtatjuk a fejünket, a tarkónknál rátérünk a nyakra és a gerincünk mentén egészen a lábujjainkig haladunk. Ezután a lábfejünk felső részétől indulva felfelé haladunk egészen a szegycsont területéig.
Okosító agytorna - az edukinesztetika 2. rész
Kép: www.foter.com
.jpg){kind=small}