Ha a különböző betegségekhez társuló intő jelekre - mint jelképekre - tekintünk, könnyebben megérthetjük a lelkünk mélyén rejlő, sokszor elnyomott problémákat, és máris sokkal könnyebb a gyógyulás útjára lépnünk. Ha azonban betegségeinket csak tünetileg kezeljük, elnyomjuk gyógyszerekkel, újra előtör majd.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
.jpg){kind=small}
