Az elmúlt 10-15 év során rohamosan emelkedett az allergiás betegek száma. Allergia számos formában felléphet, a tüneteket okozhatja például pollen, az elfogyasztott étel, lakáson belüli allergének, de nem ritka a fogászatban használt anyagok okozta allergiás reakció sem. A fémallergiák megszaporodása egyértelmű, 10 év alatt a növekedés mértéke 14-26 százalék közötti. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a bizsuk és piercingek viselésének elterjedése és az implantációs technikák térnyerése. -mondta el dr. Balogh Katalin.
Azonnali és késői reakciók
A fogászati allergiákat két alapvető csoportba soroljuk: a kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciók, illetve a késői, több hét, hónap, vagy akár év múlva megjelenő allergiák.
Az allergiás reakciókat elsősorban a fogászati kezelés során felhasznált gyógyszerek okozhatják: helyi érzéstelenítők, fertőtlenítők, helyi kezeléshez használatos szerek.
Ilyenek például a formaldehid, melynek irritatív és allergiát kiváltó hatása egyaránt ismert. Széles körű ipari és mezőgazdasági használata mellett az egészségügyben fertőtlenítőszerként használatos. A kolofóniumot lenyomati anyagok, polírozó szerek tartalmazhatják. Az eugenolt különböző fogászati kezelőszerek, cink oxidos cementek tartalmazzák. Okozhatnak hirtelen, néhány órán belül fellépő allergiás tüneteket az újabban gyakran használt fehér színű, fényre kötő tömőanyagok is.
A rövid időn belül jelentkező allergiás reakció jellemző tünete a beavatkozás helyén, vagy közvetlen környezetében kialakult vizenyő. Amennyiben a vizenyő terjed, testszerte kiütések jelentkezhetnek, nehézlégzés alakul ki, az elsősegély után azonnali orvosi kezelés indokolt.
A késői allergiás reakciók okozói döntően a fémek, elsősorban nikkel, de lehet króm, kobalt, arany, réz, ritkán titán is. A nikkel túlérzékenység gyakran társul króm és kobalt érzékenységgel, valamint palladium és réz allergiával. A szájüregi tünetek és az ajkak kiszáradása, berepedezése, kisebesedése mellett a nikkeltartalmú fémekkel való érintkezés helyén ( kézen, alkaron, nőknél nyakon, fül környékén) kialakuló jellegzetes bőrtünetek hívhatják fel rá a figyelmet. A késői allergiás reakciót okozó anyagok közé sorolható a már ritkán használt amalgám és higany is. A higanyt a gyógyászatban konzerválószerként használják, de ezen kívül számos más területen alkalmazzák (rozsdavédők, galvanizáló anyagok, aranyozó-, ezüstözők, festékek). A fogászatban az amalgám tömések alkalmazása idején növekedett meg a higany által okozott allergiás problémák száma. (a higany toxikus hatása is ismert).
Az előző csoportban említett fényre kötő tömőanyagok okozhatnak késői allergiás reakciót is.
A tünetek ez esetben a szájban elhúzódóan jelenlévő sebek, fekély-szerű elváltozások, más esetben - igen gyakran - tartósan fennálló égő, csípő érzés formájában jelentkeznek. A panaszokat rendszerint az őket kiváltó pótlás, vagy tömés eltávolítása teljesen megszünteti.
Megelőzés
A panaszok hátterében fennálló okok, illetve a későbbi problémák megelőzésének érdekében a fémekre allergiás egyének számára ajánlott epicutan (rátevéses) teszt elvégzése nagyobb fogászati beavatkozások – implantátum, fogbeültetés, tömések – előtt.
Amennyiben tehát előfordult már egy-egy nyaklánc, vagy fülbevaló viselése során fellépő bőrpír, viszketés érdemes allergológus szakorvost felkeresnünk. A teszt elvégzése során a beteg tünetmentes hát bőrére készen kapható kamrás tapaszok segítségével a vizsgálandó anyagokat felragasztjuk. A leolvasás a felhelyezést követő 24. 48. és 72. órában történik.
Az allergének pontos azonosítása nem csak fogászati kezelések, de nagyobb műtétek, protézisek behelyezését megelőzően különösen javasolt, hiszen túl az anyagi veszteségeken a beteg életminőségét is nagy mértékben befolyásoló tényezőről van szó. Az allergiára fokozottan igaz az a megállapítás, hogy a beteg és a különböző szakterületek szakorvosainak együttműködése a bajok megelőzésének érdekében elengedhetetlen.
www.allergiakozpont.hu
.jpg){kind=small}
