Magyarországon évente 18 000 halnak meg szélütésben, a betegek ¼-e fiatalabb, mint 60 éves, a férfiak átlagosan 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg mintegy 200-250 ezer agyi-infarktust elszenvedett beteg él közöttünk. A szélütés hirtelen alakul ki és súlyos következményekkel jár, jelentős terhet róva a társadalomra és az egészségügyi költségvetésre.
Éppen ezért a világ minden táján, de különös tekintettel a közép-kelet európai országokban,kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a hatékony megelőzésnek, az akut kezelésnek, a rehabilitációnak, valamint a másodlagos prevenciónak.
Dr. Csiba László a Magyar Stroke Társaság elnökének véleménye szerint javulás csak összefogással valósítható meg, ugyanakkor ezen a területen minden országnak megfelelő irányelvekkel kell rendelkeznie. Ezért 2009. december 12-én kerekasztal fórumot szerveztek, ahol 10 közép kelet - európai ország neves neurológusai vettek részt. A Budapesten megtartott rendezvényen a megjelentek egyetértettek abban, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy csökkenjen a stroke gyakorisága.
Ugyanakkor megvitatták tapasztalataikat, majd egy nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben a legfontosabb teendőket foglalták össze.
A Kelet- és Közép-Európai országok nagyobb stroke gyakoriságúak, mint a nyugatiak, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a stroke megelőzésére, gyógyítására és gondozására.
Fontos, hogy a betegek és a hozzátartozóik időben felismerjék a stroke figyelmeztető tüneteit, legyenek tisztában a szélütés sürgősségével, a tünetek észlelésénél azonnal hívják a mentőket, és tudják, hogy ilyenkor azonnal stroke-központba kell juttatni a beteget.
Rendkívül fontos, hogy mindenki ismerje meg rizikófaktorait, ezzel is csökkentve a szélütés kockázatát.
Felvilágosító kampányokra, megfelelő információáramlásra, oktatásra van szükség. Nagyon fontos, hogy mindenhol legyenek stroke osztályok, amelyek alkalmasak a betegek ellátására, a rehabilitációra. Szükséges a specializált stroke centrumok számának a növelése. Minden országnak be kell tartani a stroke ellátásra vonatkozó irányelveket, klinikai protokollokat.
Az egészségügyi projektekben minél gyakrabban tűzzenek ki a stroke-kal kapcsolatos célokat, növeljék a kutatás pénzügyi támogatását, ezzel is elősegítve az újabb diagnosztikus és terápiás módszerek kifejlesztését. Az európai kongresszusokon nagyobb teret kell biztosítani a kelet-közép-európai stroke jellegzetességeinek és problémáinak.
Forrás: www.diamondagency.hu
Együttes erővel a stroke megelőzéséért |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Véralvadásgátlók új generációja
Eljokosan
#2
2009. december 19. 14:34:23 | szombat |
Szerintem az említett példa egyértelműen a mentősök hibája/nemtörődömsége. Valamilyen szinten érthető, mert ott is rengeteg az elvonás, ami nem az ő hibájuk, hanem....
De akkor is tanulhatnának a korábbi esetekből, amikor tragédiával végződött a mentősök inkompetenciája
|
|
|
|
rne1969
#1
2009. december 19. 09:07:46 | szombat |
Ez mind nagyon szép. Leírva, az életben sajnos nem így müködik. Anyukámhoz kihívtuk a mentőt, mivel fél oldala lezsibbadt, nagyon fájt a feje, hányingere volt, nem igen tudott beszélni, szédült. A mentős orvos nem igen tudott vele mit kezdeni, adott neki egy injekciót, a szivére és elmentek. Az otthagyott injekción a kalcium felirat volt, tehát nem igen szívgyógyszer, és nem igen ismerte fel a mentős orvos, hogy mivel áll szemben. Újabb mentőt hivtam ki, ők szintén azon voltak, hogy az jár kisebb procedurával, ha nem viszik be kórházba, a személyzet igen csak győzködte az orvost, hogy majd rendbe jön a néni, ne csinálja már, bonyolultabb ha beviszik a kórházba. Végül az orvos közölte, hogy ő nem vállal felelősséget, és igen is be kell vinni a kórházba, mert itt valami gond van. Na így került kórházba anyukám , kb. 12 óra múlva, ahol is strokot állapítottak meg.
Ezek után én a mentősöknek csekken fizetek adományt, pedig a tapasztalatom nem igen jó. Azért a lelkiismeretes mentősöknek, továbbra is jó munkát kívánok.
|
|
|
|