Szívügyünk az alacsony koleszterinszint

A koleszterin egy „zsírszerű anyag”, amely a szervezetben az életfontosságú funkciók ellátásához nélkülözhetetlen: energiát ad, tápanyagként szolgál egyes sejtek felépítéséhez és működéséhez, valamint epesavak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze. Ha azonban a koleszterinszint tartósan megnövekszik a vérünkben, akkor ez kiinduló tényezője az érelmeszesedés folyamatának, ezáltal komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A betegség kialakulásáról, okairól és kezelési módjairól Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa ad bővebb tájékoztatást.

„Sajnos sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy magas a koleszterinszintjük, amikor már a komolyabb problémák jelentkeznek, holott rendszeres szűréssel, egyszerű rutin vérvétellel ez a gyakori betegség is korán kiszűrhető” – hívja fel figyelmünket Dr. Bartos Tímea.

A koleszterin két forrásból áll rendelkezésre: részben a táplálékkal kerül a szervezetbe, részben szintetizálódik. A koleszterint fehérjék szállítják a vérben, és attól függően, hogy milyen fehérjékhez kapcsolódik, beszélhetünk HDL- és LDL altípusról. A HDL védő szerepet tölt be, felveszi és visszajuttatja a felesleges zsírt a májba, valamint antioxidánsokat is tartalmaz. Az LDL viszont lerakódik az érfalba. Amennyiben túlságosan magas az LDL (tehát „káros”) koleszterin vérszintje, felhalmozódik az érfalak belsejében, és szűkíti átmérőjüket. Ennek következtében csökken a vérátáramlás, de akár az ér teljes elzáródása is bekövetkezhet, így növeli a szív- vagy agyi infarktus kockázatát.

Ideális esetben (tünetmentes, alacsony kockázatú pácienseknél)  az összkoleszterin nem több mint 5,2 mmol/l, amelyből minimum 0,9 mmol/l a HDL mennyisége, az LDL 2,6 mmol/l alatti. Egyéb esetben a célértékek ennél jóval szigorúbbak.

A magas koleszterinszint három leggyakoribb kiváltó oka a genetikai hajlam, egyes anyagcsere betegségek, illetve az esetek legnagyobb többségében a helytelen táplálkozás. A jó és a rossz koleszterin egyensúlyának felborulását mozgással kombinált diétával próbálhatjuk meg helyreállítani. A diéta során minél inkább mérsékelnünk kell az állati eredetű ételek bevitelét, míg növényi eredetű élelmiszereket változatlan mennyiségben fogyaszthatunk. Utóbbiak közül is érdemes a magasabb rosttartalmúakat választani, illetve célszerű növelni étrendünkben a zöldségek és gyümölcsök mennyiségét. Előnyös a szárnyasok, borjú, pisztráng, lazac és mogyoró fogyasztása. A kis mennyiségű (!) alkohol növeli a HDL szintet. Mellőzzük a nassolnivalókat! Fehér liszt helyett válasszuk annak teljes kiőrlésű változatát, tej és tejtermékek esetében pedig az alacsony zsírtartalmúakat. Kerüljük a májat, a velőt, egyéb belsőségeket, a baromfik és sertések bőrét, a szalonnát, vajat, tejszínt és a tojássárgáját. A diéta idejére a napi koleszterin bevitelt 200 mg alá kell csökkenteni. Ezek betartása mellett fontos, hogy naponta 2-2,5 liter vizet igyunk, és mellette heti 3-4 alkalommal minimum fél órát sportoljunk is, utóbbi dinamikus testmozgás legyen. A diéta szükségességét, időtartamát és a pontos étrendet is célszerű orvossal egyeztetnünk, aki felügyeli állapotunkat, és ha kell, gyógyszerrel egészíti ki a kezelést.

„A megfelelő koleszterinszint eléréséhez, illetve megőrzéséhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás, azonban nem szabad elfeledkeznünk az egyéb hajlamosító tényezőkről sem. A dohányzás, a stressz, a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, de akár a menopauza, illetve egyéb hormonális eltérések, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is növelhetik a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát. Egészségesebb életmóddal és rendszeres szűrésekkel azonban csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezető kór valószínűségét” – tette hozzá a doktornő.