A következő generáció legyőzheti az allergiát?

- 2001-ben jelent meg „Az allergiás társadalom” című írása, melyben az allergiás betegségeket a következő két évtized legnagyobb társadalom-egészségügyi kihívásaként említi. Az allergia fogalmával akkoriban, laikusként még csak ismerkedtünk, az érintettek száma is alig érte el a fél milliót. Hogyan változott ez a szám az eltelt évek alatt?
- Az elmúlt időszakban a betegek arányának további emelkedése tapasztalható, a statisztikák szerint ez a szám hazánkban jelenleg megközelíti a hárommilliót. A jelenség nem egyedi, az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyzet a jövőben tovább romlik, 2025-re becsléseik alapján a világ lakosainak 50%-a lehet majd allergiás. Az ezredforduló környékén még felmerült annak lehetősége, hogy az allergiások arányának növekedése csak a diagnosztikai fejlődésből adódik, de ma már világossá vált, hogy a betegszám emelkedése nem pusztán az egyre hatékonyabbá váló vizsgáló eljárások következménye.

- Miért van egyre több allergiás beteg hazánkban és világszerte?
- Az EFA (Európai Asztmás és Allergiás Betegek Szervezeteinek Szövetsége) fogalmazta meg talán elsőként az allergiáról, hogy az "social disease" - az egész társadalom betegsége. Ez azt jelenti, hogy a betegség meg jelenése nem kizárólag az egyéntől függ, hanem szoros kapcsolatban áll a környezetével, a társadalommal is, amiben él. Az allergia a modern kor betegsége, életkörülményeink döntő szerepet játszanak kialakulásában. Megfigyelések hosszú sora támasztja ezt alá - némelyik száz évnél is régebbi. Farmer életmódot folytató családokban például alig fordul elő allergiás betegség, de igaz ez azokra a nem-Nyugati életmódban élő társadalmakra is, ahol 20-30 évvel ezelőtt az allergiás megbetegedések 1-2%-os gyakorisággal fordultak csak elő. Indusztrializálódásuk fokával párhuzamosan azonban növekedni kezdett az allergiás megbetegedések aránya, megközelítve az európai értékeket.

- Létezik-e megoldás az allergia ellen, vagy a tendencia megállíthatatlan?
- Az elmúlt bő egy évtized során nemcsak a civilizációs életkörülményeinkből fakadó ártalmak és így az allergiás betegek aránya nőtt, de emelkedett a betegség megelőzését és gyógyítását célzó kutatások, intézkedések száma is. A helyzet súlyosságát felismerve az elmúlt tíz évben született például törvény a parlagfű irtásának szabályozásáról. Az internet terjedésével a betegek szélesebb körből informálódhatnak a betegség megelőzéséről, kezelési lehetőségeiről. Változtak a csecsemő hozzátáplálásának szakmai ajánlásai is, kiemelt helyet foglal el itt is az allergia prevenció szerepe. Új lehetőségek nyíltak a kezelésben is, ma már egyre elterjedtebb az immunterápia, ami jelenleg az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelési mód allergia ellen. A korunkra jellemző építészeti megoldások az allergiák megjelenésének szempontjából újabb kihívást jelentenek, mind gyakrabban találkozunk újépítésű otthonokban is a magas páratartalom, a házipor atka allergia problémájával és penész megjelenésével. Ma már erre is léteznek mérési módszerek és eszközök, amelyek segítségével az otthoni környezet allergénmentessé tehető. A betegség megfékezésében azt gondolom, hogy továbbra is a kulcs az információ. A megelőzés kapcsán mindig a következő generációra kell, hogy gondoljunk, az ő esélyeiket már az első hónapokban rontani lehet a hajlam fel nem ismerése, a szülő felvilágosításának elmaradása vagy annak hatástalansága által.

- Mit tehet a szülő az allergia megelőzésének érdekében?
- Az allergia öröklődése kapcsán tudnunk kell, hogy csak a hajlamot adjuk tovább, a környezeti tényezők azok, amelyek döntően befolyásolják, hogy a gyermeknél jelentkeznek-e valamilyen formában a tünetek. Ismert az allergiás menetelés fogalma, mely alatt az allergiás tünetek életkoronként eltérő megjelenés formáját értjük. Ez a folyamat az első, amit egy allergiaszegény társadalom érdekében el kellene kerülni, hogy a következő generáció egészségét jó eséllyel megőrizhessük. A megelőzés lépéseit magukban foglalják a csecsemőtáplálás fontossága mellett a terhesség alatti dohányzás és más allergizáló tényezők visszaszorítását, a házipor- és atkaszegény gyermekszobák kialakításának ismeretét épp úgy, mint a betegség tüneteinek idejében történő felismerését. A szakemberek részéről pedig összefogásra van szükség, hiszen az allergiás betegségek felismerése és kezelése komplex folyamat, sok esetben több szakma szoros együttműködésével valósul meg.

www.allergiakozpont.hu

Kép: David Castillo Dominici, Freedigitalphotos.net