Sokan nem is tudnak róla
A horkolás gyakran jár együtt alvási apnoe betegséggel, annak egyik jellegzetes tünete. A betegeknél ilyenkor alvás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó légzéskimaradás jelentkezik, majd a csendet hirtelen mély, horkantás szerű lélegzetvétel szakítja meg. Az oxigénhiányos időszakok egy éjszaka folyamán többször is ismétlődnek, a betegek másnap emiatt fáradtságra, kialvatlanságra panaszkodnak, koncentrációzavartól, csökkent teljesítőképességtől szenvednek. Az érintettek figyelmét gyakran a párjuk hívja fel a problémára, ő az, aki a horkolást először észleli, a légzéskimaradásokat követő hangos lélegzetvételre felriad – mondja dr. Vida Zsuzsanna. A betegek gyakran nem értik, hogy az elegendő alvásidő ellenére miért fáradtak napközben, emellett figyelmeztető jel lehet a reggeli szájszárazság és fejfájás is. A betegség kockázatát növeli a dohányzás és a túlsúly. Nemek tekintetében nincs különbség, a menopauza időszakát követően előfordulása nagyjából azonos nők és férfiak körében is.
Az alvási apnoe következményei
Az alvási apnoe tünetei nem csak a nyugodt éjszakai pihenést zavarják meg, de az oxigénhiányos állapot a szervezetben olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, amelyek rövidtávon az életminőséget rontják, de hosszútávon súlyos betegségekhez is vezethetnek.
- Az éjszakai légzéskimaradások megnövelik a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Alvási apnoeban szenvedő betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, szívmegállás és agyvérzés kockázata is,az éjszakai légzéskimaradás okozhat alvás alatti szívritmuszavart, szvinfarktust vagy stroke-ot, mely akár végzetes kimenetelű is lehet.
- A gyakori éjszakai légzéskimaradás stresszt jelent a szervezet számára. Általánosan ismert, hogy a stressznek szerepe van a magasvérnyomás betegség kialakulásában, illetve a már meglévő betegség tüneteit ronthatja. A vér oxigén szintjének gyakori és hirtelen lecsökkenése további rizikótényező nem csak a magas vérnyomás, de az érelmeszesedés, valamint a szív- és agyi érrendszeri katasztrófák kialakulása szempontjából. Jó hír azonban, hogy az alvási apnoe kezelésével többnyire a vérnyomást szabályozó gyógyszerek adagja is lecsökkenthető.
- Habár kutatásokkal nem sikerült ezideáig egyértelműen beazonosítani az összefüggés okát, annyi bizonyos, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegek közel 80 százalékánál jelentkezik alvási apnoe is. Az elhízás mindkét betegség rizikófaktora, ezen kívül pedig megfigyelték, hogy az alvásmegvonás szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában, ami a cukorbetegség előszobája.
- Több ízben említettük már az elhízás szerepét az alvási apnoe megjelenésében: a betegek közel 23-a túlsúlyos. A nyaki területen lerakódott zsír miatt légzéskimaradások jelentkeznek, a megzavart alvásra reagálva pedig az endokrin rendszer megnöveli a ghrelin hormon kibocsájtását, aminek következtében a beteg napközben jobban kívánja a szénhidrátban gazdag ételeket. Az ördögi kört az alvási apnoe kezelése szakíthatja meg, életmódváltással kiegészítve.
- Az alvási apnoe elhanyagolása az egyéb, krónikus betegségeket is súlyosbíthatja. Megfigyelték, hogy a légzéskimaradások kezelésével az asztmás betegek panaszai is javultak, az asztmás rohamok száma jelentősen csökkent.
- Hasonló összefüggést fedeztek fel reflux esetében is. Alvási apnoés betegek gyakran panaszkodnak állandósult gyomorégésre is, melynek kezelésével az apnoe tünetei is jelentősen javíthatók.
- A nappali fáradtság súlyos következményét igazolja több kutatás is: az alvási apnoéban szenvedők több balesetet okoznak az utakon. A balesetek veszélye mintegy ötszörösére emelkedik, mert a betegek nehezebben koncentrálnak, tompultabbak, reakcióidejük csökken és gyakrabban el is alszanak a volánnál.
Mindez elkerülhető a megfelelő kezeléssel
Az alvási apnoe kivizsgálása éjszakai alvásvizsgálattal történik. A komplex terápia során lehetőség van tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, gasztroenterológus szakorvosokkal történő közvetlen egyeztetésre is, amennyiben az alvásvizsgálat felveti ezek szükségességét – mutatja be a diagnózis menetét a JóAlvás Központ főorvosa. Az alvási apnoe kezelése a légzészavar súlyosságától függ. A nagyon súlyos esetekben az ún. pozitív nyomású légsínterápiát, vagy CPAP terápiát használjuk. A készülék jól záródó és a beteg által jól tolerálható, speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felsőlégutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést alvás alatt. A beteg alvása így zavartalanná válik, megszűnnek az éjszakai légzéskimaradások, felriadások és a betegség szövődményeként jelentkező egyéb panaszok.
Forrás: www.joalvaskozpont.hu
Fotó: Ambro - FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
