Ki nyerné az olimpiát?
Világszerte megdöbbenést keltett, amikor ausztrál tudósok egy húszezer éve élt ember sárban megkövült lábnyomai alapján felbecsülték annak futósebességét. Számításaik szerint az egykor élt ember, teljes fegyverzetben és sárban olyan sebességgel futott, mint Usain Bolt a világrekorder atléta a pekingi Olimpián.
Az antropológusok számításai szerint modern pályán és cipőben őseink 45 km/órás sebességre is képesek lettek volna, és ezzel elképzelhetetlen fölénnyel vernék a mai elit atlétákat.
Erősebbek és kitartóbbak
De a fenti példa csak a jéghegy csúcsa, antropológusok és történészek is számtalan hasonló bizonyítékot találtak már arra, hogy akár néhány ezer éve élt őseink, akár a mai természeti népek olyan fizikai teljesítményre képesek, amelyet ma az orvostudomány lehetetlennek tart.
A ma is hagyományos életmódot élő mexikói őslakok, a Tarahumarák, ősi labdajátékuk során tízezer kilokalória munkát végeznek el, még napjainkban is. Ez lényegesen több, mint a Tour de France kerékpárverseny doppinggal elért csúcsteljesítménye és orvosilag szinte az elképzelhetetlen kategória.
Érdekes kísérletet folytattak le angol tudósok történelmi leírások alapján. Az ógörög evezősökről gyakran leírták, hogy 6-7 csomóval napi 12-16 órát tudtak evezni és így közel 250 km is meg tudtak tenni evezőshajóikkal egyetlen nap alatt. Fiziológusok hasonló körülményeket teremtve hivatásos evezősöket kértek fel, hogy reprodukálják az eredményt, ám kudarcot vallottak. Az elitatléták az utazósebességet sem voltak képesek elérni, és legfeljebb egy óráig tudták tartani az alacsonyabb iramot is. Az ókori Görögországban 30 ezer evezős volt képes arra a teljesítményre, amit a mostani hivatásos sportolók még csak megközelíteni sem tudnak.
Edzettség, nem genetika
A meglepő edzettség mögött kutatók szerint nem elsősorban genetikai, hanem életmódbeli változások állnak. A történelmi időkben hároméves kortól a gyerekek már intenzív munkát végeztek, ami végigkísérte egész életüket. Csontjaik súlya és sűrűsége lényegesen meghaladja a mai emberekét, ami megteremti az alapot hihetetlen erőnlétükhöz. Ma egy wimbledoni tenisz győztes karcsontjai rendelkeznek azzal a súllyal, amivel egy átlag görögé, és ez a gyerekkori alap adja azt a fittséget, amit még az elit atléták sem tudnak elérni – írja a losonczi-janos.hu.
Nem csak gyengébbek, butábbak is vagyunk
A legújabb tudományos eredmények szerint azonban nem csak edzettségünk, hanem értelmi és érzelmi intelligenciánk is hanyatlik, ami mögött már genetikai okok is meghúzódnak. Dr. Gerald Crabtree a Stanfor Egyetem genetikusának friss tanulmánya szerint az emberi intelligencia néhány ezer éve érte el csúcspontját és azóta hanyatlik:
„Ha egy ókori görög polgár átlépne jelenünkbe, a táraság legragyogóbb elméje lenne, hihetetlen memóriával és tág asszociációs képességével”.
Az egyetem vezető genetikusa szerint az ember vadászó-gyűjtögető életmódja során erőteljesen működött a természetes szelekció, azaz csak a legéletrevalóbb egyedek élhettek túl, minden nap kiélezett helyzet volt. Ma a társadalom és a modern technika eltüntette ezeket a helyzeteket, és emiatt olyan genetikai mutációk halmozódtak fel az ember génállományában, amelyek csökkentik az emberi intelligenciát, és amely korábbi életmódunk során kiszelektálódott volna.
Crabtree professzor szerint: ”a modern technika még eltakarja, hogy agyunk működése és intelligenciánk hanyatlik.”
Fotó: samuiblue - FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
