Mire jó az aszpirin?
A főként láz-és fájdalomcsillapítóként ismert aszpirin hatása igen széleskörű, és az utóbbi időkben előszeretettel használják artériás trombózisok (pl. szívinfarktus, sztroke) megelőzése céljából. Az acetilszalicilsav - ami az aspirin hatóanyaga - ugyanis a vérlemezkék un. arachidonsav anyagcseréjét blokkolja, és ezáltal nem keletkeznek olyan végtermékek, ami a vérlemezkéket összecsatolná, mintegy dugót képezve. Ez az artériás oldalon fordul elő. Ezért az artériás trombózis megelőzése céljából nagy segítséget nyújthat, ám a vénás trombózisok kialakulása ellen hatástalan.
A vénás trombózis esetén nem hatásos
Széles körben elterjedt tévhit, miszerint az aszpirin az artériák mellett a vénák trombózisát is megakadályozza. Ebben az esetben a kezelés azonban hatástalan, mivel ilyenkor nem a vérlemezkék diszfunkciója a probléma fő forrása – mint az artériás trombózisnál-, hanem a vénás keringés zavara, a váráramlás lelassulása és az alvadási rendszer aktiválódása.(Épp ezek miatt alakul ki gyakrabban mélyvénás trombózis tartós mozgásképtelenség - pl. fekvőgipsz-, hosszabb repülő-vagy autóút, illetve visszértágulatok esetén) - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Vénás trombózisok megelőző kezelésében jó bevált gyakorlat az aszpirinkezeléssel szemben az alvadásgátló szerek alkalmazása (heparin/LMWH, cumarinok és az un. „új típusú alvadásgátlók). Ezek használata fokozott trombózishajlam, illetve mélyvénás trombózis után javasolt, melyet a betegnek nem ritkán élete végéig kell szednie, viszont szigorúan orvosi javallatra, rendszeres kontroll eredménye függvényében! Tanulmányok szerint az alacsony dózisú heparin alkalmazása mellet a kompressziós harisnyák viselése a leghatásosabb a mélyvénás trombózis megelőzése céljából, így orvosával érdemes annak erősségéről is konzultálnia.
Forrás: Trombózisközpont
fotó: jarmoluk - pixabay
.jpg){kind=small}
